Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. március 12. (581-863 - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 3. A posztgraduális képzés fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzete - 4. A reaktortechnikai szakmérnöki szak oktatási célkitűzései és tanterve

- 15 ­A .'u 1*- és /i»5 pon t alapján néhány továbbképzési formá-ban növeltük a képzés színvonalát, az egyéni munka részará­nyát, erősödött a karok szerepe a tanfolyami képzésbon. A határozati pontokban szereplő olőírásokat érvényesí­tettük a szakmérnökképzés tantervi irányelveiben is. A 9.6. pon t előírja, hogy fokozott mértékben be kell vonni a továbbképzésbe az egyetemi oktatókat, nagy ta­pasztalatokkal rendelkező külső szakembereket, fel kell használni a továbbképzésben az egyetemen kívüli kapacitá­sokat. A határozat megvalósítására /az együttműködés fel­tételeinek vizsgálata mellett/ a következő időszakban to­vábbra is figyelmet kell fordítani. 9. A szakmérnökképzés tantervi irányelvei 9.1. A szakmérnökképzés célja A szakmérnökképzés okleveles mérnökök számára szervezett, oklevéllel záruló szintemelő posztgraduális képzés. Cél­ja a mérnökök felkészítése műszaki /kutatás- fojlosztósi, tervezési, technológiai, stb./ feladatok magas színvonalú, hatékony megoldására. A szakmérnökök olyan alkotások meg­valósítására, módszerek kidolgozására, valamint műszaki fejlesztési feladatok irányítására és végrehajtására al­kalmasak, amelyek jelentős műszaki-tudományos apparátust /elméleti ismereteket és készségeket/ igényelnek. 9.2. A képzés rendje, szakosítás A képzés gondozása a graduális képzéshez hasonlóan az egyetem learatnak feladata. Az oktatási dokumentumok el­készítésének és jóváhagyásának rendje megegyezik a nappa­li tagozatéval. A szakmérnökképzés nappali, levelező ta­gozaton, valamint nappali ós levelező tagozat sajátossá­gait kombináló képzési formában folyhat.

Next

/
Thumbnails
Contents