Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. március 12. (581-863 - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. Egyetemi tanári és docensi pályázatok elbírálása - 3. A posztgraduális képzés fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzete - 4. A reaktortechnikai szakmérnöki szak oktatási célkitűzései és tanterve

- 12 ­A posztgraduális képzés keretében nagyimértékben lehet építeni a hallgatók aktivitására. Egyetlen tárgynál sem kívánatos az oktatást előadásokra korlátozni. A szakmérnöki tanfolyamok esetében feltétlenül, de a tanfolyamokra jelentkezett hallgatók szakmai felké­szültsége és végzettsége tekintetében is heterogén összetételből adódó oktatási nehézségek kiküszöbölé­sére kívánatos tanfolyamonként két párhuzamos ágazat indítása: műszaki végzettségűek /illetőleg az egyes karokhoz tartozó végzettségűek/ részére és nem műsza­ki végzettségűek /illetőleg más műszaki karon végzet­tek/ részére. Kívánatos, hogy a szakmérnöki tanfolyam­ra jelentkezett hallgatók rendelkezzenek legalább egy világnyelvből középfokú állami nyelwizrgával, vagy az oklevél megszerzéséig szerezzenek e világnyelvből képe­sítést . 3 • Az Egyetemi Tanács határozatainak végrehajtása Az 1. határozati pon t előírja, hogy a posztgraduális képzés fejlesztésének feladatait tanulmány formájában meg kell fo­galmazni. A tanulmányt a Továbbképzési Bizottság elkészítet­te és 1983-januári ülésén elfogadta. A 2. határozati pon t értelmében az Egyetemi Tanács egyetért azzal, hogy a továbbképzés az Egyetem alaptevékenységéhez tartozik, és egy vizsgálatot határozott el annak tisztázá­sára, hogy az alaptevékenységbe való beépüléshez milyen fel­tételeket kell biztosítani. Időközben megjelent a művelődési miniszter 120/1983/M.K.18/MM. számú utasítása a felsőoktatá­si intézmény és továbbképző intézete által szervezett tovább­képző tanfolyamon fizethető óra- ós vizsgadijakról, amely sze­rint "A felsőoktatási intézmény állományába tartozó dolgozót

Next

/
Thumbnails
Contents