Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. február 6. (403-580) - 1. A Belső Utasítás alkalmazásának tapasztalatai, az egyetemi kisvállalkozások összehangolása a szerződéses munkákkal és javaslat a szellemi termékek értékesítésére - 2. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 4. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

Az Egyetem V. 5 éves tervének programjából nem valósult meg a Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Intézet emeletráépitéses bővitése, hasonlóképpen nem készült el az L épületi emeletráépítés, bizonyos kari tanszéki területek átrendezése, bővitése stb. A Kar szervezeti egységeinek túlnyomó többsége a mostoha külső körülmények ellenére kari erőforrásokra,illetve saját erejére támaszkodva elkezdte a korszerűsítést a gyakorlati oktatás színvonalának emelése érdekében. Ezzel a törekvéssel szerencsés módon egybeesett a Minisztertanács által elhatározott Műszaki Fejlesztési alap létesítése és folyósitása, valamint a szerződéses munkák egyre bővülő volumene. Ezen időszak keserű tapasztalata azonban, hogy a szervezeti egységek részéről ambicionált fejlesztési törekvések megvalósításában, a külső támogatás felhasználásában az Egyetem nem mutatott kellő rugalmasságot, amelynek kihatásai mind a mai napig érezhetők. A fejlesztés gyakorlatilag az eszközkorszerüsitésre szűkült,amelyet érthető módon egyéb /elsősorban pénzügyi / feltételek korlátoztak és korlátoznak. Bár az összkép - elsősorban az elmúlt években-a Kari Tanács által elhatározott kari beruházások, valamint egyes szervezeti egységek külső támogatás igénybevételével megvalósított fejlesztési munkái miatt nr-m kedvezőtlen, mégsincs íród átlagos kari laboratóriumi szinvonairól beszélni. Egyes tanszékeink • laboratóriumi helyzete az oktatás feltételeit tekintve csaknem katasztrofális. A tényleges laboratóriumi oktatás tárgyi feltételeinek javítása szempontjából - ugy tűnik - leglényegesebb kari intézkedés a kari beruházó sok preferálása volt. Ez ugyan a kari gazdálkodás centralizálását jelentette, azonban hatása kedvezőnek Ítélhető. Az állóeszköz korszerűsítési program azonban feltételezi a működési körülmények /helyiség,energia ellátás stb./ kifogástalan voltát, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint egyszerű felujitási vagy karbantartási munka mellőzése az oktatás szempontjából elfogadhatatlan körülményeket jelent / bűz,beázás, elhanyagolt közműhálózat stb/. Az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a laboratóriumok felujitása de legalábbis karbantartása, rendkivül rossz. A tanszékek többségénél az energia-és közműhálózat elavult, számos helyen vakolat hullás, beázás, a legelemibb karbantartásnak a hiánya okoz nehézségeket az oktatásban. Számos esetben jogos elégedetlenséget és rossz közérzetet eredményez a laboratóriumi épületek elhanyagoltsága.