Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. február 6. (403-580) - 1. A Belső Utasítás alkalmazásának tapasztalatai, az egyetemi kisvállalkozások összehangolása a szerződéses munkákkal és javaslat a szellemi termékek értékesítésére - 2. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 4. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 5 sel nem "teljesitmény-növelés"-t honorálunk. Tisztában vagyok vele, hogy az "adó"-k, a "rezsi" mértéke nem kis gondot okoz a szerződéses munkák vállalói számára. Ezek - akár differenciáltan megvalósítandó - csökkentési igényével magam is egyetértek. Azonban: 22Y2É22Yi--3}2í}]S2Yáf 2íóitást_honorá_ló_közvetlen 22Y§i2íD_?íz2éY§_§§2i_2_ó9l2222ií}IS_22Y22Í_2Í2Yr 222!ílí2í}t2§§t_2Y§óménYezi. 1983-ban 1 Ft közvetlen jutalommal dotált munkaráfordítás 17,6 fillér közvetett jutalmat, 7,9 fillér RA-ból fizethető jutalmat, 18,9 fillér szociális-kulturális alapot biztosított. A tervezett arányváltozásnál a fajlagosok 14,3; 7,6 és 18,3 fillérre csökkennének. A fejlesztési célú keretek képzéséről most nem is beszélve,ez "9%-os hatásfok-romlás"-t eredményezne a jutalmazási és részesedési alapok "képzési mechanizmusában". 3./ Elképzelhető, sőt az egyik javaslatban "követelmény" formájában megfogalmazott célkitűzés, hogy a közvetett jutalom csökkenéséből adódó 3,7 millió Ft-ot ne az árcsökkentésére, hanem a nyereség növelésére használjuk fe

l. Könnyű áttekinteni, hogy még a közvetett jutalom /adózatlan, költségjellegű/ képzése során a 3,7 millió Ft-tal