Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. február 6. (403-580) - 1. A Belső Utasítás alkalmazásának tapasztalatai, az egyetemi kisvállalkozások összehangolása a szerződéses munkákkal és javaslat a szellemi termékek értékesítésére - 2. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat címzetes egyetemi tanári és docensi cím adományozására - 4. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 2 1. Elvi kérdések 1.1 A Belső Utasitás egyik legérzékenyebb pontja a jutalmazási alapon belül a közvetlenü

l és a közvetette

n résztvevők jutalmazási alapjának egymáshoz viszonyított arány

a. A beérkezett javaslatok közül néhány arra irányul, hogy növeljük a közvetlenül résztvevők jutalmazási arányát. Az előkészitő bizottság megvizsgálta a javaslatot és a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság adatainak a mérlegelésével lehetségesnek tartja annak megfontolását, hogy a közvetlen:közvetett arány 87:13-ra, vagy esetleg 88:12-re alakuljon. v Ez az arányváltoztatási alternativa évi félmilliárd forintnál nem kisebb árbevétel esetére vonatkozik. Kisebb árbevétel esetén kockázatos a jelenLegi arány megváltoztatása, nagyobb árbevétel esetén kockázat-mentesebben növelhető a közvetlenül résztvevők jutalmának aránya. 1.2 Bár nem tartozik kifejezetten a Belső Utasitás témakörébe a jövedelemkorláto

k kérdése, annyira szorosan összefügg a szerződéses munkákból származó jövedelmek mértékével, hogy az előkészitő bizottság az ezzel kapcsolatban beérkezett észrevételek alapján szükségesnek tartotta, hogy a kérdés rendezésére javaslatot tegyen. A jövedelemkorlátok alkalmazásának célja egyrészt az alaptevékenység védelme, másrészt a nagy jövedelemkülönbségek megakadályozása, illetve a munkák teritésének ösztönzése. Ugy Ítéljük, hogy az országos jövedelempolitikai irányelvek nem a korlátozás, hanem a lehetőségek reális megnyitása irányába hatnak. Ennek megfelelően alakitottuk az egyete