Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1983. december 19. (244-402) - 1. A számítástechnikai oktatás és eszközfejlesztésének időszerű kérdései - 2. Beszámoló az Építőmérnöki Kar munkájáról - 3. Az 1984 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervei - 4. Javaslat a felvételi rendszer módosítására az Építészmérnöki Karon - 5. Javaslat a BME 1984. évi költségvetési, beruházási és KK alapjai tervére - 6. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem adományozására

ezen kivül olyan tapasztalatok is inditékot szolgáltak, hogy 3zámos végzett hallgató szakváltoztatási kérelmet terjesztett elő, illetve ilyen céllal ismét bekapcsolódott másoddiplomásként a levelező tagozat oktatásába. A vizsgálat eredményeképpen célszerűnek mutatkozott a szakok tananyagának közelitése. A szakok szerinti oktatás teljes feloldása nem mutatkozott célszerűnek. A szakterűlet igen széles kiterjedése miatt ugyanis az oktatási folyamat jelentős fázisát jelentő, az alkotókészség ós önálló alkalmazási képesség kifejlesztését oélzé mozzanatok szükségessé teszik továbbra is az oktatási kör bizonyos behatárolását. így a Kar a szakositást elsősorban didaktikai okokból továbbra Í3 fenntartani lcivánja, de annak mórtékét az ésszerűség határáig csökkenti. Ennek megfelelően - a közlekedésépitőmérnöki ós szerkezetópitőmárnöki szakok tanterveivel kapcsolatban olyan módositási javaslatokat terjesztettünk elő, mely a kőt szak különállását "ágazati" mértékre csökkenti és lehetővé teszi, hogy önképzés vagy szervezett képzés formájában a végzett hallgatók a másik szak ismeretanyagát rövid időn belül elsajátíthassák, - a vizópitőmcrnöki szak az alapképzés tekintetében bizonyos mértékig a többi szakokhoz közelithető volt,de a szakképzés tekintetében fennálló elkülönülése lényeges változtatást nem tett lehetővé. Ez elsősorban a szak speciális határterületi kapcsolódásai /mezőgazdaság, biológia, 3tb./ miatt állott elő, - a földmérőmérnöki szak különállását nem lehetett megszüntetni /többek között honvédelmi érdekekből sem/, de az alapképzés tekintetében olyan egységesités volt bevezethető, hogy e szak hallgatói : az épitőipari tevékenységhez szükséges elméleti alapok birtokába juthassanak, az épitőipari szakterületről áttekintést kapjanak és igy ismét önképzéssel vagy szervezett képzéssel az épitőipar szélesebb területén való működéshez szükséges /főleg gyakorlati jellegű/ ismereteket megszerezhessék.