Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

I. A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM A Budapesti Műszaki Egyetem Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézménye. Hat karán, 13 intézetében és 62 tanszékén 1700 oktató irányításával több mint 10.000 hallgató, közöttük 700 külföldi ál lampolgár folytat tanulmányokat. Egyetemünk elődjét, az Institutum Geometrico Hydrotechnicum-ot 1782-ben II.József alapította. 1871-ben Magyar Királyi József Mü egyetem néven egyetemi rangot és mérnöki szigorlathoz kötött oklevél kiadási jogot szerzett. 1901 óta egyetemünk a doktori cim adományozásának jogával is rendelkezik. Az egyetemi rangú intézményben eredetileg öt osztály működött. A technika gyorsütemű fejlődése az egyetemi képzési irányok rugalmas változását eredményezte. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetemen hat karon képeznek mérnököket: Épitőmérnöki Kar, Gépészmérnöki Kar, Építészmérnöki Kar, Vegyészmérnöki Kar, Villamosmérnöki Kar, és Közlekedésmérnöki Kar. Egyetemünk tanárai közül több mint százhatvanan a Magyar Tudomᥠnyos Akadémia tagjaiként a hazai és nemzetközi tudományos életben kiemelkedő szerepet töltöttek be. Egyetemünkön tanult a Nobel-dijas Gábor Dénes a holográfia kidolgozója, az ugyancsak Nobel-dijas Hevesy György kémikus, Breuer Marcell a világhirü épitész, í Á