Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 15 Az előkcszitö rvoen a nagyar vagy angol nyelvű képzésben való részvételhez szükséges előtanulmányokat folytatnak a hallgatók. Létszámukat a képzést megelőző interjúkat követő döntés meg módos it ha t ja. Az össz létszámot növelhetik a továboi .jelentkezések, de csökkenthetik a felvett, de nog nem érkező hallgatók. 111/4. A t 'rit^'scs képzés néhány szervezeti és tartalni kérdése 4.1. Alapelvek A külföldi hallgatók térítéses képzése - ós ezen belül is az idegen nyelven folyó képzés olyan uj feladatot jelent Egyetemünknek, amellyel kapcsolatban nem rendelkezünk tapasztalatokkal. Uj eljárásokat, szervezési módszereket kell kialakítanunk. A feladatot súlyosbítja, hogy számos tennivalót nem készíthetünk elő kellő mértékben, miután előre nem ismeretes a jelentkezések mértéke és iránya. Fentiek alapján egy olyan munkamódszert láttunk célszerűnek kialakítani, amelyben a meglévő szervezetek munkatársai túlmunkában vállalkoztak a képzés indításával kapcsolatos feladatok előkészítésére. Másrészt a nyelvismeret szükségessége, az eljárások kialakulatlansága és oz egyenlőre központilag elvégzendő feladatok jelentős súlya miatt c-él3zerünek látszott az ügyintézés centralizálása. Ezzel viszont együttjár, hogy hagyományosan kari feladatkörök mellett kari jogköröket /pl. felvétel/ is ideiglenesen egyetemi szintri kell átadni és a rendelkezésre álló rövid idő miatt ideiglenesen cl kell térni néhány szokásos eljárástól /pl. a tantervek elfogadása/. Tartalni vonatkozásban a képzés természetesen a kari aktivitásra épül, ebből adódóan a karok álláspontjának, ha nem is a megszokott formában, a munka valamennyi fázisában jelentkeznie és érvényesülnie kell. Távlatilag a létszámok növekedésével és az eljárási módozatok kialakulásával várhatóan a képzési forma is beépül az egyetem szokásos szervezeti rendjébe. \