Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
35 igazságosságának növelése érdekében olvan differenciált eljárások alkalmazására van szükség, amelyek megfelelnek az egyes szakképzési ágak sajátosságainak, pályaalkalmassági követelményeinek, és amelyek a kiválasztás alapjává a folyamatos teljesítményt cs a tehetséget teszik a felvételi vizsgán nyújtott egyszeri eredmény helyett. 1.1 A felsőoktatásban a hallgatók ma a korábban megszokott diákéletmócot folytatják. Pedagógiai és jogi helyzetük közelebb áll a középiskolás diákéhoz, mint a velük azonos életkorú dolgozó fiatalokéhoz. A felsőoktatás korszerű oktatási-nevelési szempontjai, a hallgatók önállóságának fokozása és a társadalom életében való részvételük indokolja, hogy jogállásuk több eleme közeledjék a febőtt, dolgozó állampolgárok státuszához. A népgazdaság távlati tervéhez kapcsolódva ki kell dolgozni a hallgatók élet- és munkakörülményeinek fejlesztési programját, elsősorban a kollégiumi ellátás, a diákétkeztetés, valamint az ösztöndíjrendszer továbbfejlesztésére, továbbá a diáksport és a közművelődési tevékenység fejlesztésére. Az intézményrendszer 1./ Felsőoktatásunk intézményhálózata heterogén és szétaprózott. Az intézmények átlagos hallgatói létszáma kicsiny, területi eloszlásuk egyenetlen. A képzési profilok szűkek,és az egy szakképzési ághoz tartozó különböző szintű intézmények egymástól erőteljesen elkülönülnek. Ahol ez lehetséges, ki kell alakitani az egyetemi és főiskolai képzés egymásra épülésének rugalmas tantervi formáit, lehetővé teve ezzel a hallgatók szabadabb mozgását a felsőoktatási intézmények között.
