Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984
1984. június 18. (1179-1538) - 1. Javaslat az Építészmérnöki Kar új tantervére - 2. Személyi kérdések - 3. A felsőoktatás és a közoktatás fejlesztési terve - 4. Felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének előzetes terve - 5. Tájékoztató az oktatásfejlesztés aktuális kérdéseiről: a kiegészítő levelező, a korszerűsítő és a térítéses képzés helyzete - 6. Pályázat a Kiváló Kollégiumi cím elnyerésére (a Münnich Kollégium tevékenysége 1980-1984-ben) - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 3 való kielégítésére. A képzés eredményeképpen az építészmérnököknek kellő általános társadalomtudományi, közgazdasági, tudományos-technikai alapismeretekkel, humán műveltséggel magasszintü mérnöki és művészi alkotókészséggel, esztétikai Ízléssel és vizuális kultúrával, valamint az építészeti- építési tevékenység igényelte speciális jártassággal kell rendelkezniük, hogy folyamatos önképzéssel és szervezett továbbképzéssel a gyakorlatban képessé váljanak arra, hogy - ellássák a terület- településrendezés koordinálásának építészmérnökök re háruló feladatait és elvégezzék az e munka során jelentkező valamennyi építészeti feladatot, - az épitészottel, építéssel összefüggő tervező, valamint szervező és ellenőrző tevékenységet végezzenek , - az egyes épületek, épületcsoportok megvalósításának tevékenységeit irányítsák és a települós-épités építészmérnökökre háruló feladatait szervezzék, - a műemlékvédelmi feladatokat ellássák, - az épületek fenntartásával és felújításával kapcsolatos feladatokat megoldják és irányítsák, - képzettségüknek megfelelő tudományos, oktató, szakirodalmi és kritikai tevékenységet fejtsenek ki. A fent meghatározott célkitűzéseknek a képzés egészén belül egyensúlyban kell lenniük, biztosítva ezzel az építészmérnöki képzés egységességének elvét. Az egységes képzésen belül valamennyi részfeladat meghatározásánál az építészmérnöki tevékenység általános feladatából, az épített emberi környezet minősége iránti alkotó felelősségvállalás alapvető szemléleti követelményéből kell kiindulni.
