Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1983. október 10. (79-156) - 1. A Művelődési Minisztériumnak a felsőoktatás fejlesztéséről készített javaslata

I 11 "

III. A képzési folyamat tervezése ós szervezése" Szembetűnő a JAVASLAT-nalt az a fogalmazása, hogy a "tartalom központi eszközökkel a kivánatos mórtékben nem szabályozható". Tudomásunk szerint sehol nincs olyan gyakorlat, hogy a felsőfokú szakmai oktatás tartalmát központilag közvetlenül befolyásolják. A tartalmi tanulmányi követelmények nem a központi előírásokból vezetendőlc le, hanem egyedül az oktató vagy oktatói kollektíva elhatározásából. Természetesen van a tartalomra is visszaható normatív szabályozásra lehetőség, de ez csak a struktura és az adminisztratív szabályozás vonatkozásában történhet. A tanulmányi követelmények tartalmát is igy értelmezzük. Ilyen értelemben helyes a szakértői testület működtetése, de csak konzultatív jeleggel. A szakértői testület olyan jellegű működésével, amely rendszeres kötelezettséget ró a karokra, s ezzel az egyébként is nehézkes döntési folyamatot elnyújtja, nem értünk egyet. A karok tanácsai éppen azért foglalkoztatnak külső szakembereket, hogy az operatív jellegű munkát segítsék. Megfontolandó e kérdéskörben a szakmai egyesületek szerepének fejlesztése is . Kifogásolni kell a "kimenet" felől történő szabályozás itt megfogalmazott elvét nemcsak homályossága, hanem veszélyessége miatt is. Ha ugyanis a képzési rendszer ilyen szabályozása kizárólag a követelmények szigorításában ós nem a visszacsatolásban testesül meg, akkor a szabályozó effektus nem is jön létre. A tanulási folyamatban -tartalmi ós módszerbeli eszközökkel - a másik oldalról is hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a hallgató a magasabb követelményeknek is megfelelhessen. A megvalósítható követelmény-emelés nem független a hallgatók képességeitől sem. Ezért kivánatos lenne, hogy a kiemelkedő képességű hallgatók fejlődését ne fékezzék a gyengébbek. Ez a tehetséges hallgatók egyéni, emelt szintű képzésével valósitható meg.