Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára
- 26 Az előterjesztés egy helyen azt mondja, hogy fejlesszük ki a belső gazdasági életet, mert ez példája annak, hogy az ifjúság közgazdasági szemléletét növeljük. Viszont ha továbbmenően nézem az anyagot, akkor azt mondja, hogy bizonyos dolgokat, pl. a fejlesztési alapokat központosítani kell. Azt is mondja, hogy az a jó kutatás, amelyet több tanszék végez. Azt mondom, hogy az a jó kutatás, amelyre szükség van. Ha a kutatást két ember végzi, az azért lehet ugyanolyan jó, mint hogyha 30 ember végezné. Hagyjuk el ezeket az értékeléseket. Az eredményeknek önmagukért kell beszélniök. Felesleges azt mérlegelni, hogy hányan érik el az eredményt. Minél kevesebben hozzák létre, annál jobb. Az előterjesztés a tervezésről is beszél. A tervezésről ne ejtsünk sok szót, mert az olyan dolog, amit akkor kell csinálni, amikor már semmi másra nincs szükség. Állapodjunk meg már bizonyos közös munkában. A túlságosan nagy tervezési munkáról már sokat beszéltünk. Az oktatás kérdésében egy javaslat van az anyagban. Ha már általános revizióról van szó, jó lenne a végszigorlati rendszer. Ezzel kapcsolatban felmerült az értékelés problémája. Valamilyen zsűri ott elnökösködik és a tagok kérdezősködnek. Az államvizsga-bizottság tagjai között szerepelhetnek olyan külső szakemberek, akiket néhány évvel ezelőtt valamelyik adjunktusunk tanított, és akik esetleg a vizsgán meglfuktak, - de a minisztérium nem járul hozzá, hogy adjunktusok tagjai lehessenek az államvizsga-bizottságoknak, még akkor sem, ha előadói annak a tárgynak. Véleményem szerint ennek a helyzetnek a képtelenségére nem kell több szót vesztegetnem. Tehát: az egész végszigorlati rendszer rossz, mert 25-70 perc alatt 75 %-ban befolyásolhatja a végeredményt, ami nem helyes. Ezért az egész végszigorlati rendszer teljes átértékelését javasolom. Nem kívánok a részletekbe belemenni, mert hiszen csak a javaslatban foglaltak megvitatásáról van szó. Felhívom a figyelmet arra, hogy többet kellene foglalkozni az oktatók szociális ellátottságának kérdésével. A tervezet ilyen szempontból nem kielégítő. Erre példaképpen felemlitem, hogy a 120 milli forintos költséggel felépített menza előtt hosszú sorok állnak.
