Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

- 6 munkáját! 2.6. A vizsgaidőszak, a vizsgára való felkészülés és maga a vizsga is az oktatási folyamat szerves része. Itt nyilik lehetőség a hallgatóknak a szintetizálásra, az adott szakma egy-egy lényeqes részének az áttekintésé­re, átgondolására. A karok elképzelései szerint a vizs­gaidőszak tényleges hosszát 4-6 hétben célszerű megál­lapítani. Ez karonként, indokolt esetben évfolyamonként különböző hosszúságú is lehet. A vizsgaidőszak hosszát az adott félévben számonkérésre kerülő tananyag mennyi­ségétől és nehézségi fokától függően kell megállapíta­ni. /Ugyanakkor célszerű az egyes félévekben egyenletes terhelésre törekedni/. A vizsgaidőszakokban a hallgatók egyéni tanulását segi­tő irányitó konzultációkat célszerű szervezni! 2.7. A szakmai /termelési / gyakorlatokat az oktatási folya­mat szerves részének kell tekinteni. Csak olyan gyakor­latot lehet szervezni, amely elősegiti a szakma lényeges gyakorlati ismereteinek elsajátítását, a nagyüzemek, vál lalatok életének megismerését. A termelési, üzemi gya­korlatok mellett, az ezekre biztositott időkereten belül úgynevezett tematikus gyakorlatok is szervezhetők /pl. mérőgyakorlat, terepgyakorlat, laborgyakorlatok, műem­léki felmérés, gépjárművezetői vizsga megszerzése, he­gesztő szakmunkásvizsga, intenziv nyelvtanfolyam, stb/. Nagyon indokolt esetben a gyakorlatokat a vizsgaidőszak­ban is meg lehet kezdeni. Ekkor a vizsgaidőszakot a gya­korlat hosszával meg kell nyújtani. A gyakorlatok maximális össz időtartamát célszerű az egyetemen egységesen megállapítani. A karok többségének elképzelései alapján az 1-4. évek után összesen maximum 12 hét gyakorlat szervezhető. A 12 hét tartalmazza az egyetemen belül, az egyetemen kivül és az üzemekben

Next

/
Thumbnails
Contents