Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

/esetleg ágazati/ szakismeretek fontosságának kiemelé­sével. 3.3. Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak Az egyetemi oktatás képzési idejének meghatáro­zását nagyon sok szempont befolyásolja, a hároméves üzemmérnöki képzést is figyelembevéve az ötéves okleve­les mérnöki képzést célszerű - általánosan - továbbra is fenntartani. Az egyetemi oktatás szemeszter jelle­gét célszerű fenntartani, külön választva a szorgalmi és a vizsgaidőszakot. A szorgalmi időszak tiszta hosszá­nak 14-15 hét, a vizsgaidőszak tiszta hosszának 4-6 hét tűnik általánosan elfogadottnak. Hangsúlyozva annak fon­tosságát, hogy a szorgalmi idő sem lehet a hallgató ré­szére passziv folyamat, ki kell emelni, hogy a szorgalmi időszakot nem célszerű kötelező vizsgákkal megzavarni, viszont esetleg bizonyos feltételekhez kötve biztosíta­ni kell az elővizsgák lehetőségét. A hallgatóktól a szorgalmi időszakban átlagosan heti mintegy 5o-6o óra tanulmányokra fordítható idő várható el. Elég általános vélemény szerint ebből 3o óránál többet nem célszerű kötött módon igénybe venni, viszont megfelelő módszerek­kel gondoskodni kell arról, hogy az idő többi részét a hallgató valóban tanulmányaira forditsa. A vizsgákra való felkészülés - és részben maga a vizsga - a tanulási folyamat szerves része és igen fontos része. A vizsgakövetelmények nem elég konzekven­sek, amiben sem a vizsgáztató, sem a vizsgaszabályzatot alkalmazók nem teljesen vétlenek. A számonkérés követel­ményeit mindenképpen magasabbra kell emelni elsősorban az alsóbb évfolyamokon következetesen biztositani kell, hogy csak a megfelelő képességű és szorgalmú hallgatók

Next

/
Thumbnails
Contents