Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései

/esetleg ágazati/ szakismeretek fontosságának kiemelésével. 3.3. Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak Az egyetemi oktatás képzési idejének meghatározását nagyon sok szempont befolyásolja, a hároméves üzemmérnöki képzést is figyelembevéve az ötéves okleveles mérnöki képzést célszerű - általánosan - továbbra is fenntartani. Az egyetemi oktatás szemeszter jellegét célszerű fenntartani, külön választva a szorgalmi és a vizsgaidőszakot. A szorgalmi időszak tiszta hosszának 14-15 hét, a vizsgaidőszak tiszta hosszának 4-6 hét tűnik általánosan elfogadottnak. Hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a szorgalmi idő sem lehet a hallgató részére passziv folyamat, ki kell emelni, hogy a szorgalmi időszakot nem célszerű kötelező vizsgákkal megzavarni, viszont esetleg bizonyos feltételekhez kötve biztosítani kell az elővizsgák lehetőségét. A hallgatóktól a szorgalmi időszakban átlagosan heti mintegy 5o-6o óra tanulmányokra fordítható idő várható el. Elég általános vélemény szerint ebből 3o óránál többet nem célszerű kötött módon igénybe venni, viszont megfelelő módszerekkel gondoskodni kell arról, hogy az idő többi részét a hallgató valóban tanulmányaira forditsa. A vizsgákra való felkészülés - és részben maga a vizsga - a tanulási folyamat szerves része és igen fontos része. A vizsgakövetelmények nem elég konzekvensek, amiben sem a vizsgáztató, sem a vizsgaszabályzatot alkalmazók nem teljesen vétlenek. A számonkérés követelményeit mindenképpen magasabbra kell emelni elsősorban az alsóbb évfolyamokon következetesen biztositani kell, hogy csak a megfelelő képességű és szorgalmú hallgatók