Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. február 21. (712-847) - 1. Az intézkedési tervvel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdések - 1. Az Egyetem időszerű oktatáspolitikai feladata - 2. A tanulmányi idő felosztása, a nappali oktatás szervezési kérdései
- 5 a technikusképzés, az üzemmérnökképzés, az okleveles mérnökképzés cél ját. Általános az a vélemény, hogy egyik képzési forma sem tekinthető lezártnak mind abban az értelemben, hogy a saját kategóriájában szervezett továbbképzésre van szükség, /pl. szaktechnikus, szak üzemmérnök, szakmérnök/, mind abban az értelemben, hogy egyféle oklevél megszerzése után szervezett lehetőség legyen egy másféle oklevél megszerzésére /pl. technikus vagy üzemmérnök szerezhessen mérnöki okleErősen megoszlanak azonban abban a vélemények, hogy az üzemmérnökképzést és az okleveles mérnökképzést párhuzamos képzésként vagy kétfokozatú képzésként célszerü-e megvalósítani. Ugy tűnik, hogy ez szakterületenként eltérő lehet, figyelembevéve mind az iparág igényeit, mind a főiskolai hálózat helyzetét. 1.2. Javaslat . Széleskörű társadalmi konzultáció alapján a szakok /kerok/ vizsgálják meg, hogy saját terűlétükön a kétféle mérnökképzésnek mi a legcélszerűbb módpárhuzamos képzés /mint jelenleg a legtöbb szakon/, kétfokozatú képzés /mint jelenleg a Vegyészmérnöki Karon/, elágazásos képzés, meghatározva a közös képzés időtartamát . Párhuzamos üzemmérnökképzés és okleveles mérnökképzés esetén lehetővé kell tenni, hogy gyenge tanulmányi eredményű egyetemi hallgatók az első néhány félév után főiskolán folytathassák tanulmányaikat. Szükség lenne az egyetemről tanulmányi okok miatt elbocsátottak főiskolára való átvé- . telének szabályozására /l. még 3.5 javaslat/. Nem alakult ki javaslat abban a vonatkozásban, hogy egyetemi tanulmányait megszakitók valamilyen végzést igazoló velet/ ja:
