Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára

I t 2 5. Az üzemmérnöki államvizsgára való bocsátás feltétele szakdolgozat benyújtása. Szakdolgozat -témát évente kétszer /február és november hóban/ lehet kérni a járműgépész intézettől. A szakdolgozat beadási határideje azonos a diplomatervek beadási határidejével. 6. Az államvizsgát az üzemmérnök-jelölt is a dékán által meghatározott rendes, illetve pótállamvizsgaidőszakban tehet /junius és december hóban/. 7. Az üzemmérnöki állami vizsgázatató bizottságba - tagként - a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egy oktatóját is meg kell hivni. 8. Az államvizsga tárgyai: gépjármüvek, gépjármüvek üzeme, gépjármüvek gyártása és javitása, illetve vasúti jármüvek, vasúti jármüvek üzeme, vasúti jármüvek gyártása és javitása. 9. Sikertelen államvizsga esetén a hallgató javitó államvizsgát az idézett MM utasitásban foglaltak szerint tehet, azzal a megszorítással, hogy az ismétlési lehetőségek számát a2 esetleges okleveles mérnöki államvizsga-kisérletek csökkentik. 10. Az államvizsga alapján elnyerhető szakképesítés: autógépész üzemmérnök, illetve vasútgépész üzemmérnök. 11. Az oklevél minősítésekor az üzemmérnöki szakokra vonatkozó előírásokat kell alapul venni. 12. Az egyetemi tanács a közlekedésmérnöki kar előterjesztését elfogadja. DÖNTÉS