Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára

- 2 1. A kísérleti képzés célja A kísérleti képzésnek a jelenleg érvényben lévő kari tantervben megfogalmazott célkitűzések mellett további célja, hogy szilárd matematikai és természettudományos alapokra épitve a lehető legteljesebb mértékben kifejlessze a hallgatókban a szintézis /a nagyobb és összetettebb feladatok megoldásának készségét az elmélet és gyakorlat szoros összekapcsolása, a folyamat, a konstrukció, a technológia és a termelés összefüggéseinek érvényesítése a legkorszerűbb eszközök alkalmazása révén. 2. A képzés tartalmi sajátosságai Az összesen 7 félévet felölelő egységes alapképzésben a hallgatók megtanulják az érvényes tanterv szerinti alapés alapozó tárgyak anyagát, megismerkednek az AMT, a módszeres tervezés, az információrendszerek, a rendszer-, a mérés- és az irányítástechnika alapjaival, miközben az elsajátított ismereteket egyre összetettebb tervezési feladatok megoldásában alkalmazzák. A diplomatervezéssel együtt összes"n3 félévet átfogó rugalmas specializáció során a képzés feladatközpontúvá válik: a szükséges uj ismereteket és tárgyakat a gondozó tanszék és a hallgató által közösen megválasztott komplex mérnöki feladatok igényei szabják meg. Ebben a szakaszban a hallgatók az oktatókkal együtt a fizikai, a matematikai és a rendszertani alapokból kiindulva kidolgozzák a matematikai modellt és a megoldás metodikáját, a csatlakozó numerikus módszereket, a gépi eljárásokat, továbbá a feladat jellegétől függően a gyártás technológiáját és szervezését is. A feladatokat részben csoportosan, részben egyénileg oldják meg. A diplomaterv jelenti a befejező, nagy feladatot.