Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. július 7. (1461-1654) - 1. A gazdasági és műszaki főigazgatói állásra benyújtott pályázatok véleményezése - 2. Jelentés az egyetemfejlesztés 1974. évi PB-ET koncepciójának megvalósulásáról, és javaslatok a távlati fejlesztési koncepció irányelveire - 3. Az 1983/84. tanév munkatervének előkészítése - 4. A „Műszaki-fizika” interdiszciplináris témakör beillesztése a posztgraduális képzésbe - 5. Javaslat kísérleti képzési csoport indítására a Gépészmérnöki Karon - 6. Üzemmérnöki oklevél megszerzésének lehetőségei a Közlekedésmérnöki Kar Járműgépész szakán tanulmányaikat abbahagyó hallgatók számára
- 38 Dr.F odor Lászlóné mb.főigazgató: Megnyugtató a rektor elvtársnak a bevezetője, Barta elvtárs hozzászólása, hogy a koncepciót ki fogják egésziteni, és igy egyensúlyba kerül az egyetem valamennyi feladata. Bizom benne, hogy ilyen módon a gazdasági feladatok is a helyükre kerülnek. A pártbizottság ülésén a rektor elvtárs azt mondta, hogy tekintettel a személyi változásra, tudatosan hagyták ki a javaslatból a gazdasági rész értékelését. Ugy érzem, hogy az elmúlt 10 év értékelését annak a kollektívának kell elvé<fzni, amely azt az időszakot végigküszködte, és tanuja volt azoknak az eredményeknek, amelyeket elértünk. A beruházásokkal és a karbantartási munkákkal kapcsolatban van bizonyos aggályom a leirt anyaggal szemben, mégpedig az, hogy talán ez az egyetlen terület, ahol a középtávú feladatokat az állami és a társadalmi testületek előtt megvitattuk. Ugyanis a felujitási terveket a dékáni javaslatok alapján állitják össze, és azok igy kerülnek megvitatásra. Az egyetemi pártbizottság előtt történt erőteljes birálatnál legalább zárójelben kellett volna jele-z-ni, hogy mire gondolnak. Tudniillik azok az észrevételek "gazdasági és morális" következményeket rejthetnek magukba, - és ne engedjük, hogy mindenki azt gondolja, amit akar. A másik észrevételem az, hogy itt nemcsak végrehajtásról van szó, hanem kari vezetésről is. Ezért ha ajövőre nézve el akarjuk kerülni ezeket a hibákat, tudni kell, hogy kinek mit kell tennie. A gazdasági munka értékelésénél szerepel egy jó szándék: az ügybuzgalom. Véleményem szerint ez kevés, mert a gazdálkodás a mi területünkön éppúgy, mint a hozzá hasonló nagy intézményekben, a legbonyolultabb szakterületek alkalmazását jelenti, mint pl. a pénzügyi jog, a munkajog. Ha csupán ügybuzgalomról volna szó, az igen kevésnek bizonyulna. A javaslat szövegében mindenütt a "gazdasági ügyvitelgppestiés" kifejezés szerepel. Ez nem azonos a gazdasági munkával, és azzal csupán annyiban függ össze, hogy a gazdálkodás területén igen nagymértékű ennek a szolgáltatásnak a felhasználhatósága. Hozzáteszem, hogy ügyvitel-szervezője az egyetemnek gazdasági területen
