Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 30. (1154-1424) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a BME 1982. évi gazdálkodásáról - 2. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 3. Az Építőmérnöki Kar nappali tagozatos tantervének módosítása - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 5 Az 5.sz. oszlopban a nyereségad

ó előreláthatólag 1-1,5%-kal nőni fog 4,3-4,8$ körüli értékre, amelynek fő oka az, hogy a nyereségadót a pénzügyminisz— ter a mult óv végén 15%-ról 20$-ra emelte. A béralaptartalé

k sorában látjuk, hogy az uj rendelet szerint elszámolt munkákból nem képeztünk béralaptartalékot, a 3.sz. táblázat adatai pedig választ adnak a rm a kérdésre, hogy miért. Az 1981. évi 3,3 millió Ft összegű maradvány és az 1982. évi mindössze 0,8 milliós alapképzés együttes összege jól "elbirta" az 1,5 millió Ft összegű felhasználást, hiszen ez év végén igy is 2,6 millió Ft-os maradványunk volt. Nem okozott tehát fennakadást, a tetemes előző évi maradvány és az átlagos felhasználás mellett az, hogy a mult évben az uj rendszerű elszámolásokból nem képeztünk béralaptartalékot. Az uj elszámolásokra ugyanis a bóralaptartalék pontos mértékét csak az 1983. január 1-től hatályba lépett uj Belső Utasitás szabta meg. Meg kell jegyezni, hogy a béralaptartalúk terhére visszatérítési kötelezettség nélkül történő alkalmazások a kifizetett bérrel azonos összegű többlet létszám járulék fizetését vonják maguk után /a nyereség terhére/, tehát az igy nyert munkaerő túlságosan drága. Ebből következik, hogy a bóralaptartalék összegét ebből a célból nem szabad növelni. Ugyanakkor azonban,mivel az évenkénti átmeneti felhasználás és visszatérítés összege 1,5-2,0 millió Ft között mozog, a béralaptartalók évi 4 millió Ft alá történő csökkenése is gondot okozna a jelenlegi árbevétel emelkedése esetén. Mindamellett ugy véljük, i