Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1981-1982
1981. szeptember 21. (6-279) - 1. Beszámoló a BME 1980/81. tanévi munkájáról. Előterjesztés az 1981/82. tanévi munkatervre - 2. Az egyetemi tanácsi bizottságok kiegészítése - 3. Előterjesztés az Egyetem alapításának 200. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségek programjára, továbbá tiszteletbeli doktori címek és a BME Emlékérme adományozására - 4. Tájékoztató a külföldi hallgatók tanulmányi munkájáról - 5. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 7 Ivekben országos szakmapolitikai célok is tükröződhetnek. A Gépészmérnöki Kar az egy tanulókörben oktatók rendszeres félévközi konzultációjával kivánja a nevelőmunka hatékonyságát növelni. A nevelőmunka fontos, a nem kollégistákra is jelentős hatást gyakorló szintere a kollégium. Az MSZMP XI. kerületi Végrehajtó Bizottsága a kollégiumokban folyó eszmei-politikai munkáról hozott határozatait mindennapi munkánk során érvényesitettük, illetve érvényesítjük. A tanévben a Villamosmérnöki Kar kollégiuma másodszor nyerte el a Kiváló kollégium cimet. Az uj kollégium belépésének megfelelő előkészítése érdekében a Rektori Tanács foglalkozott a kollégiumok időszerű kérdéseivel és a rektor határozatot hozott a szükséges intézkedésekre. Nevelőmunkánk szerves része ifjúságpolitikai tevékenységünk. A Rektori Tanács a tanév folyamán áttekintette az 197 8. évi ifjúsági parlamenteken elfogadott ifjúságpolitikai intézkedési tervek végrehajtását, és a hozott határozat megfelelő kiegészítésekkel kiterjesztette a tervek érvényességét az 1981/82-ben esedékes ifjúsági parlamentekig. A kötelező mezőgazdasági munkában rejlő nevelési lehetőségek kihasználása egyre hatékonyabb. 1980 őszén 5983 diákunk 276 tanár vezetésével, jelentős teljesitmény-növekedést ért el. A tanév folyamán élénk és eredményes közművelődési munka folyt Egyetemünkön. A hallgatók kulturális nevelése területén, de az egész egyetemi közművelődésben is erősödött az egyetemi Közművelődési Bizottság segitő tevékenysége. A tanév elején kiadott ilyen irányú rektori utasitás megszüntette a közművelődés irányítási rendszere körüli problémákat, pontosan meghatározta e rendszer felépitését, a Közművelődési Bizottság és a Közművelődési Titkárság feladatait és kapcsolatát. A kialakult hagyományok, a felhalmozódott tapasztalatok és az irányitási kérdések rendezése megteremtették a magasabb szintű, átfogóbb közművelődési munka lehetőségét. A legtöbb vita, de a legtöbb eredmény is a kollégiumi közművelődési munka terén volt. A terület politikai súlyának növekedése és a fejlődéssel járó uj gondok miatt az egyetemi PVB és a Közművelődési Bizottság közösen foglalkozott a
