Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. május 31. (899-1102) - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 3. Jelentés a BME 1981. évi gazdálkodásáról - 4. Javaslat arany-, gyémánt-és vasdiploma adományozására - 5. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 6. Javaslat a BME Doktori Szabályzatának, illetve a Szabályzat végrehajtási utasításának módosítására - 1982. június 8. - 1. G. I. Marcsuk tiszteletbeli doktorrá avatása - 1982. június 28. - 1. Tiszteletbeli doktori cím adományozása a 200. évforduló alkalmából

-4 ­/ IPÉCIH EMroiRIK okleveles gépészmérnök, 1904. november 6-án Budapes ten született. Gépészmérnöki oklevelét 1928. junius 27-én szerezte meg. Száma: 10.129. Lakása: 1097. Budapest, Péceli u. 2. fsz. 1. Diplomája megszerzése után egy évig a Műegyetemen a gyakorlati e­lektrotechnikai tanszéken mint kisegitő tanársegéd villamosmérési gya­korlatokat vezetett, majd ezt követően egy évig katonai szolgálatot tel­jesített. Többszöri kérelmezés alapján 1933. junius 1-től a MÁV. Kele­ti fűtőháznál különszerződéses, 1933. julius 1-től műszaki gyakornok az E-IV. vonalvillamositási osztályon. 1933-34 évek között Öttevény­-Mosonmagyaróvár között felsővezetéképitési kirendeltség vezetője. 1934-40, között a horvátkimlei, majd a torbágyi MÁV. villamos vonal­felügyelőségeket vezette. 19 40-től 45-ig a Baja Város Közműveinél ü­zemvezető főmérnök, majd 1945 októbertől a MÁV. Északi főműhely, később a Ferencvárosi fűtőház, majd a Keleti fűtőház létszámában von­tatási mérnöki munkakört töltött be. 1947. decemberében főmérnöki, 1950. decemberében műszaki tanácsosi kinevezést kapott. Munkaidejét 1965. augusztusától 1973. január l-ig évenként hosszabbította meg a MÁV. Budapesti Igazgatóság vezetője. 1973. január 31-én vonult nyugállo­mányba. Kitüntetése i: Kiváló Dolgozó 1964, 1971; Emléklap 1970. RÁBAI ( Ruff ) GYöHA ^okleveles gépészmérnök 1904. február 25-én Székesfehérvárott született. Oklevelét 1932. április 26-án szerezte meg. Száma: 11.444. Lakása: 8000. Székesfehérvár, Várkapu u. 1. II. 1. Diplomája megszerzése után állásnélküli, majd 1933-38-ig, mint malom­ellenőr dolgozik mérnöki állás hiánya miatt. 1938-ban néhány hónapot Budapesten a Ganz Villamossági Vállalat Lö­vőház utcai gyárában dolgozott. 1938-40-ben a MÁV székesfehérvári műhelyében mérnöki átképzésben részesült, majd a MÁV fűtőházban vontatási kiképzésben vett részt és mozdonyvezetői vizsgát tett. 1940-51-ig volt a műhely mérnöke, ill. a mozdony és vasúti kerékpárok javítási részlegének vezetője, majd ké­sőbb teher- és személykocsirészleg illetve a mozdony és személykocsi alkatrészek gyártási osztályának vezetője. 1947. március 1-én főmérnökké nevezték ki. 1951-56-ig a MÁV müh'oly­ből a Megmunkáló és Kovácsoló Vállalattá alakult üzem mérnöke, be­osztása főenergetikus. 1956-ban a székesfehérvári Vízügyi Igazgatóséig­hoz került kikéréssel, ahol kezdetben gépészeti csoportvezető, majd miiszaki főelőadó, később irányító mérnökként dolgozott 1968. január 18-ig. Ekkor a MÁV Járműjavító Vállalat visszakérte és mint MAV d< >1­gozó került nyugállományba. Jó elméleti szakember a műhely szakmun­kásképző iskolájában is tanított. Kitüntetése: Kiváló Dolgozó, 1967.

Next

/
Thumbnails
Contents