Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1979. szeptember 17. (4-218) - 1. Beszámoló az Egyetem 1978/79. tanévi munkájáról és javaslat az 1979/80. tanévi munkatervre - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács szavazati jogú külső tagjainak meghívására, valamint a tanácsi bizottságok vezetőire és tagjaira - 3. Javaslat a BME Mérnök Továbbképző Intézetének Szervezeti és Működési Szabályzatára, valamint Tanulmányi és Vizsgaszabályzatára - 4. Javaslat a Mérnök Továbbképzési Tanács elnökére - 5. Javaslat az R-32 számítógép lokális terminál laboratóriuma kialakítására
- 2 repeltek, mint az oktatásmódszertani fejlesztő munka eredményeiről beszámoló jelentés, továbbá a Számítástechnikai Alkalmazási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatára vonatkozó javaslat, valamint a szerződéses munkák forgalmáról, értékeléséről beszámoló jelentés. A tanév eleji üléseket leszámítva, mindvégig eléggé zsúfolt volt az egyetemi testületek munkaprogramja. A Rektori Tanács több együttes ülést tartott az egyetemi társadalmi szervek vezető testületeivel, igy biztositva a széleskörű egyetértésen alapuló döntése^: kiala• kitását kiemelkedően fontosnak itélt kérdésekben. A Párt Végrehajtó Bizottsággal tartott együttes ülés a marxizmus-leninizmus oktatás helyzetével és az Egyetem 200. éves évfordulóD ' ja megünneplésének előkészítésével foglalkozott. Az Egyetem dolgozóit közvetlenül érintő fontos kérdések /a bérszintfejlesztés, a jutalomgazdálkodás, az átlagkeresetek alakulása, a lakásépités támogatása, az üdülők fejlesztése/ a Szakszervezeti Bizottsággal közösen kerültek megtárgyalásra. A KISz Egyetemi Bizottságával tartott együttes ülés napirendjén az ifjúsági parlamentek munkájáról, a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek helyzetéről és a hallgató állami támogatásának helyzetéről beszámoló jelentések szerepeltek. Visszautalva a tanácsi munka volumenéről fentebb mondottakra, megemlitjük, hogy a KISz EB-vel tartott együttes ülés után a Rektori Tanács zárt ülésen még további 4 igen komoly figyelmet igénylő napirendi pontot tárgyalt.. Az Egyetemi és a Rektori Tanács ülésrendjén szereplő ügyeknek mintegy 1/3-át előzetesen megvitatták az Egyetemi Tanács bizottságai, jelentős segitséget adva ezzel a határozatok kialakításához. Az Egyetemi Tanács és a Rektori Tanács ülésein tárgyalt napirendi pontok száma és jelentősége következtetni enged a kari tanácsok és elnökségek munkájára is. Tevékenységük értékelése kari feladat, itt csak annyit emiitünk meg, hogy az egyetemi testületekhez hasonlóan eredményesen működtek.
