Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. szeptember 17. (4-218) - 1. Beszámoló az Egyetem 1978/79. tanévi munkájáról és javaslat az 1979/80. tanévi munkatervre - 2. Javaslat az Egyetemi Tanács szavazati jogú külső tagjainak meghívására, valamint a tanácsi bizottságok vezetőire és tagjaira - 3. Javaslat a BME Mérnök Továbbképző Intézetének Szervezeti és Működési Szabályzatára, valamint Tanulmányi és Vizsgaszabályzatára - 4. Javaslat a Mérnök Továbbképzési Tanács elnökére - 5. Javaslat az R-32 számítógép lokális terminál laboratóriuma kialakítására

— 38 •• A határozati javaslathoz még további kiegészítő javaslatom van. Javasolom, hogy az 1./ pontból töröljük a következő két és fél sort: "Az Egye öemi Tanács a KIE továbbképzési rendszerének fejlesztését tárgyaló anyagokat, a vitában elhangzottak figyelembevételével elfogadja," A határozati javaslat 1./ pontja tehát igy kezdődne: "Az gye torai Tanács felkéri a rektort •••• stb." Tehát: az Egyetemi Tanács most ne nyilatkozzon arról, hogy nincsen konklúzió abban a vonatkozásban, hogy melyik változatot fogadjuk el. A határozati javaslat 2,/ pontjánál a következő módositást javasolom. Az utolsovhelyett a következő mondat bevételét kérem : "ezért célszerű , hogy a szakmérnökképzéo továbbfejlesztésére konkrét javaslatot dolgozzon ki." Valaki beszélt arról, hogy a továbbképzés a karoknak lesz a feladata, líeksn határozott véleményem, hogy csak a szakmérnökképzés legyen kari feladat, az összes egyéb, tipikusan visszatérő tanfolyamok, vagy# bármi egyebek továbbra is a Mérnöki Továbbképző Intézet vezetése alatt működjenek, a Mérnöki Továbbképző Intézet legyen ezeknek a gazdája, a karoktói és az egyetemtől függetlenül. Vita keletkezett arról, hogy nincsen megfogalmazva az üzemmérnökképzés és az okleveles mérnökképzés célkitűzése. Ezt sok helyen megfogalmazták, igy jé Idául a Vogyószmémöki Karon Í3. tehetséges, hogy országosan nem Ütötték rá a pedsétet, de az irodalomban most már nagyon pontosan kezd kialakulni a kettő közötti eltérés. Az, hogy az üzemmémöképzés a végrehajtó munkakörre képezi ki a mérnököt, az okleveles mérnököt pedig alkotásra: oz nagyjából mindenütt megvan.Az "üaommérnök" szó félrevezető, hiszen tulajdonképpen végrehajtó mérnök. ITem neki kell kitalálnia valamit, és a mérnököknek igen nagy része nem az üzemben és nem üzemi körülmények között dolgozik. Az üzemmérnököknek nem szabad részlet-szerkesztőknek lenniők. Annak, aki a laboratóriumban a kisérleteket végzik, a legmagasabb szintű tudományos kísérleteket összehangolja, okleveles mérnöknek kell lennie. Aki lo év óta üzemmérnökként dolgozik, m;ég omá^k sincs meg egy okleveles mérnök tudása, íítt már azért közel sem annyira veszélyes ez a különbség, hiszen