Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

-56IX. A hallgatóság nevelése terén alapvető célként azt kell kitűzni, hogy a felnövekvő uj értelmiségi generációk a hivatásukra való magasszintü szakmai felkészítés mellett a szocialista társadalom közéletileg aktiv, elkötelezett épitői legyenek. A hallgatókat elsődlegesen munkájuk feltételrendszere, az oktatott anyag és az oktatás szinvonala, a társadalmi valóság elméletileg megalapozott és hiteles elemzésének gyakorlata neveli, s a hallgatók emberi-politikai érettségét, fejlődését elsősorban önálló és igényes munkavégzésük, jövendő hivatásukra való felkészülésük biztosítja. A nevelési célkitűzések megvalósitása érdekében: a/ A hallgatóknak a választott hivatásra való magasszintü .felkészitését kell az oktatási folyamat tartalmi korszerűsítési munkálatainak, a tantervek kidolgozásának középpontjába állitani. A választott hivatás lényegének jobb megértése érdekében a tanterveket ugy kell kialakítani, hogy csökkenjen tantárgyi, széttöredezettségük, és az oktatás folyamatában minél egységesebb egésszé álljanak össze az adott szakma gyakorlásához szükséges ismeretek. E célból növelni kell a tantrágyi integrációt, valamint a hallgatók szakmai-tudományos látókörének szélesítését, ismereteik elmélyítését egyaránt szolgáló integrativ tudománytörténeti, művelődéstörténeti stb. tárgyak súlyát és szerepét a képzésben. Meg kell ismertetni a hallgatókat a választott szakma gyakorlásának valóságos feltételeivel, leendő hivatásuk társadalmi jelentőségével és funkcióival. Ezeknek a célkitűzéseknek kell alárendelni és ennek megfelelően kell megszervezni a szakmai gyakorlatokat is. Fokozni kell a hallgatókkal szemben támasztott értelmes tanulmányi követelményeket, és ezek nevelőerejét is fel kell használni önálló munkájukkal szembeni igényességük kialakításában. b/ Az oktatás tanterveinek, módszereinek korszerűsítésével párhuzamosan növekszik az oktatók és hallgatók közötti kapcsolat jelentősége, ami tovább növeli a tanári példamutatás jelentőségét erkölcsi és politikai téren, de az értelmiségi utánpótlás nevelésének általánosabb vonatkozásában is. Az oktatók és hallgatók kapcsolata és a hallgatóság arculatának formálódása szempontjából egyaránt meghatározó jelentősége van az intézményi demokratizmus fejlettségének, annak, milyen lehetőségei vannak az