Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra
-25zásának kérdéseiről azért is szólni kell, mert a munka melletti felsőoktatás színvonalbeli és módszerbeli problémái nem kis mértékben függnek össze azzal, hogy e képzési formák fejlesztése mindeddig nem szerepelt kellő súllyal sem a felsőoktatás fejlesztési terveiben /amelyek lényegében csak a nappali tagozatos hallgatólétszám oktatás-képzési igényeivel számolnak/, sem a felsőoktatási intézmények költségvetési ellátásban, s igy az ezek működtetéséhez szükséges feltételeket az egyes felsőoktatási intézményeknek, illetve felügyelő főhatóságaiknak kell "kigazdálkodniok". Biztositani kell, hogy a jövőben az esti és levelező oktatás kapjon jelentőségének megfelelő súlyt a felsőoktatás fejlesztési terveiben, illetve az egyes intézmények költségvetési ellátásában is. 7. Az utóbbi két.évtizedben a felsőfokú végzettségű szakemberek továbbképzésének rendszere mind több szakképzési irányban épült ki. A hagyományosan is jól szervezett orvostovábbképző rendszeren tul alapvető szakágakban - mérnök-, agrármérnök-, közgazdász-, jogász-továbbképzés - alakultak ki egyetemi továbbképző intézetek. Rendezés alatt áll a műszaki, illetve közgazdasági főiskolát végzettek továbbképzése mind főiskolai, mind egyetemi szinten. Emellett a népgazdaság és az államélet különböző területein kialakult a felsőoktatáson kivüli továbbképzés és a vezetőképzés számos formája is. Lényegében a diplomások továbbképzéséhez sorolható a másoddiplomás képzés is, amelyet részben a határterületi ismeretek növekvő jelentősége, részben a munkahelyi-munkaköri követelmények és feladatok szerinti átszakosodás szükségletei hivtak életre/a mérnök-közgazdász, illetve a gazdasági mérnökképzés f de ilyen igények jelentkeznek a jogászok közgazdasági, valamint a közgazdászok jogi képzésének speciális formái iránt is/. A másoddiplomás képzés fő feladata a sokoldalú 'felkészültséggel rendelkező, több feladat megoldására alkalmas, konvertibilisebb szakember-állomány kialakitása. A másoddiplomás képzésnek emellett fontos feladata van a többlépcsős felsőoktatási képzési rendszer tényleges működtetésében is, mert a főiskolai végzettségűek számára - amennyiben ez szükséges - elsősorban igy biztositható az egyetemi végzettség megszerzése. A kétségtelen eredmények ellenére a diplomások rendszeres és szervezett továbbképzése a legtöbb értelmiségi pályán nem tekinthető megoldottnak. Vannak ellátatlan, vagy nem kielégitően ellátott területek /pl. a természettudományi és a társadalomtudományi szakemberek
