Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra

-15középiskolákban tanulnak /a fizikai dolgozók továbbtanuló gyermekeinek 61, illetve 25 °/o-a/, s mindössze 13 #-uk jár gimnáziumba. Ezzel szemben a nem fizikai foglalkozású szülők továbbtanittatási törekvéseire - szinte függetlenül gyermekeik később választandó pályájától - az általános műveltséget jelentő ismeretek előtérbe állitása a jellemző. Ezért ezek a családok előnyben részesitik a gimnáziumokat /gyermekeik 40 °/o-a jár gimnáziumba/, és gyermekeik általában csak az érettségi után szelektálódnak. Ezeknek,a rétegenként ÁL térő továbbtanulási törekvéseknek az eredménye, hogy a szakmunkáképzők és a szakiskolák I. éves tanulóinak 84-85 °/o-a fizikai dolgozók gyermeke, mig a szakközépiskolákban ez az arány 65 a gimnáziumokban viszont csak 45 °/o. Ezek miatt az arányok miatt egyes értelmiségi rétegek - elsősorban az orvosok és a humán értelmiség - összetételének pozitiv irányú változtatása, s a fizikai dolgozó rétegekből származó hallgatók arányának növelése az ezen értelmiségi pályák utánpótlása szempontjából legfontosabb intézményekben nagy nehézségekbe ütközik. Ennek következtében az egyetemeken - különösen a tudományegyetemeken és az orvostudományi egyetemeken - általában jóval alacsonyabb a fizikai dolgozó rétegekből származók aránya, mint az olyan felsőoktatási intézményekben, ahová szakközépiskolai végzettséggel is viszonylag könynyen be lehet jutni. Ennek oka nemcsak az, hogy a főiskolai képzés rövidebb időtartamú, vagy a főiskolák felvételi követelményei alacsonyabbak, hanem inkább az, hogy a humán ismeretek, az általános műveltség megszerzését a család és u környezet a kisgyermekkortól kezdve erősebben befolyásol ja, inig a műszaki, mezőgazdasági és általában a szakirányú ismeretek konkrétabbak, az iskolai tanulmányok alatt Jobban elsajátíthatók, s ezeket az ismereteket a szakközépiskolák is jobban közvertitik. A felsőoktatás merítési bázisának ezek, az értelmiségi utánpótlás szociális összetételére is messzemenően kiható sajátosságai tehát elsősorban a korai pályaválasztási kényszerrel /ahol a döntést nem a gyermekek hajlamai és képességei, hanem a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok továbbtanulási törekvései motiválják/ és a középfokú oktatásnak a felsőfokú továbbtanulás szempöntjábél tul merev funkcionális tagolódásával, valamint a későbhl pályakorrekció ebből fakadó hiányával, illetve korlátozottságával függnek össze. Ezeket a tendenciákat csak szerény mértékben tudják módositani azok az egyébként eredményes előkészítő tanfolyamok, amelyek a fizikai dolgozók