Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. június 16. (1461-1617) - Az Egyetemi Tanács és a Párt Végrehajtó Bizottságának együttes ülése - Az Egyetemi Tanács ülése - 1. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére - 2. Javaslat vezetői megbízásokra
-13az esti és levelező oktatás, a posztgraduális képzés és a szakosító továbbképzés mind jelentősebb szerepet játszik az értelmiségi utánpótlás képzésében, összetételének és belső arányainak alakításában. sokra épülő felsőoktatás-fejlesztés helyett olyan oktatástervezési módszereket kell kialakítani, amelyek - természetesen a szakemberszükséglet! számításokat is felhasználva - nemcsak a felsőfokú végzettségű szakemberek iránti mennyiségi igényeket veszik figyelembe, hanem a tudományos haladás és a felsőoktatás nemzetközi tendenciáinak változó funkcióinak értékelése alapján alkalmasak a szakemberképzés tartalmi, fejlesztési irányainak meghatározására is, valamint a graduális képzés, a munka melletti tanulás, a posztgraduális képzés és a különböző felsőfokú továbbképzési formák együttes, egységes alapokon való tervezésére. A felsőoktatás és a tervezés oldaláról csak ezen az alapon biztositható, hogy a felsőfokú szakemberképzés összhangban legyen a vele szemben támasztott és rohamosan változó társadalmi igényekkel. h. A felsőoktatás helyzetét, munkájának feltételeit és hatásfokát jelentős mértékben befolyásolja a közoktatás, ezen belül is elsősorban a középfokú oktatás szerkezete és helyzete, a közoktatás és a felsőoktatás közötti illeszkedés. A középfokú oktatás s a felsőoktatás illeszkedésének problémái mindenekelőtt a felsőoktatás rendelkezésére álló un. merítési bázis mennyiségével és minőségével függnek össze. E tekintetben sem a jelenlegi helyzet, sem a fejlődési tendenciák nem megnyugtatóak. 1979ben az érettségizők 37 °/o-a nyert felvételt a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára. Ez az arány a felsőoktatás merítési bázisának méreteit megfelelőnek mutatja. Ugyanakkor az esti és levelező tagozatokon való továbbtanulást is figyelembe véve, az összes érettségizettnek megközelítőleg a fele 30 éves koráig diplomához jut, s ez az arány a gimnáziumban érettségizettek esetében a 75-80 °/o-ot is eléri, ami viszont azt is jelzi, hogy az érettségit adó középfokú képzés jelenlegi méretei felsőoktatásunk hallgatólétszámának jelentősebb emelését nem is tennék lehetővé. A felsőoktatás merítési bázisának mennyiségi,és minőségi összetevőit egyaránt befolyásolja a középfokú oktatás mai funkcionális tagolódása gimnáziumokra és szakirányú képzést nyújtó iskolákra. A felsőoktatásba való bejutás szempontjából a legnagyobb eséllyel indulók és a felvételi követelmények teljesítése tekintetében a legalkalmasabb A mindeddig szinte kizárólag a szakemberszükségleti prognózi-