Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. március 26. (491-963) - 1. Beszámoló az oktatás-módszertani fejlesztőmunka eredményeiről - 2. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére, képzési rendjére - 3. Személyi kérdések - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat a Számítástechnikai Alkalmazási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatára - 6. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására

- 2 Du. Kovács Károly Pál sokévtizedes tudományos tevékenysége szinkron és aszinkron villamosgépek elméletének sokoldalú továbbfejlesztésében maradandó eredményekre vezetett. Publikációi évtizedek óta Európa vezető elektrotechnikai lapjaiban /ETZ, Archív für Elektrotechnika Bulletin SEV stb./ jelennek meg. Német, angol , orosz és magyar nyelven kiadott könyvei az egész világon a szakma alapvető irodalmához tartoznak. Kutatásai annakidején döntő módon hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai elektrotechnikai képzés és a villamosgépipar lépest tudott tartani a világfejlődésse. Iskolateremtő munkássága közvetlen tevékenységén túlmenően is hosszú távra befolyásolta az erősáramú villamosmérnökképzést és a kutatást. önálló eredményeit száznál több dolgozatban publikálta. 12 könyv szerzője ill. társszerzője. Kutatásainak főbb területei: Aszinkron villamosgépek üzemviszonyainak analízise a szimmetrikus összetevők és egyéb szimmetrikus koordinálok segítségével. Aszimmetrikus inditó és fékező kapcsolás az áram, feszültség és nyomatékviszonyainak feltárása. A rázó és lüktető nyorrutékok kiszámítása. Szinkron motorok aszinkron indításának részletes analízise. Az aszimmetrikus rotor félfordulatszám közelében kifejtett hatása, turbogenerátorok aszinkron üzeme. Elindítója volt a magyarországi szinkrongépes rövidzárlati kísérleteknek, amely kooperációs hálózat stabilitási viszonyainak és a gépek üzembiztonsági kérdéseinek megoldása érdekében rendkívül fontosak voltak. Szellemes, uj ( egyszerű eljárásokat dolgozott ki a különböző tipusu rövidzárlatokban fellépő jelenségek leírására és kiszámítására. Ezek az eljárások európaszerte élénk érdeklődést keltettek nemcsak a tudományos, hanem ipari körökben is. Számos méréssorozatot vezetett speciális konstrukciójú magyar turbogenerátorok zárlati jellemzőinek meghatározására. Úttörő tevékenysége tudományos értékein tul olyan fel ismerésekbe z vezetett, amely hozzájárult a zárlatbiztos turbogenerátor konstrukciók kialakításához. Foglalkozott az aszinkron gépek analóg szimulációjával, áramirányitókat tápláló szinkron generátorok kérdéseivel, aszinkron motorok lengéseivel. Az önálló eredményei egyrészét is magukban foglaló rendszerező könyvei az azokban alkalmazott szellemes, a mérnöki gondolkodásmódhoz adaptálódó, a legbonyolultabb jelenségeket szemléletes egyszerűséggel de mégis korszerű eszközökkel tárgyaló módszerei révén nemzetközileg hiressé váltak és még ma is alapvető forrásmunkának illetőleg tankönyvnek számítanak a külföldi egyetemeken és villamosipari vállalatoknál is. A saját valamint a hazai tudományos eredmények ismertetéséhez és elismertetéséhez igen nagy mértékben hozzájárult vendégtanári tevékenysége az európai és az. amerikai egyetemeken, valamint a világ különböző nagy konferenciáin és erősáramú tudományos szervezeteiben tartott előadásai. Túlzás nélkül állithatjuk, hogy ő a^magyar erősáramú elektrotechnika egyik legismertebb élő képviselője. Kovács Károly Pál munkássága szorosan összefonódott a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Fontos. szerepet játszott a Villamosmérnöki Kar megalakulásában. Ezt követően pedig az újonnan alakult Villamosgépek Üzemtana Tanszék vezetőjeként az erősáramú oktatás profilját, a korszerű üzemtan! és hálózatelméleti irányzatokkal gazdagította és ezáltal kezdeményezője lett számos, a későbbiekben az erősáram keretét túlhaladó tudományág hazai honosításának. Munkatársai revén tanszékéről indult az automatizálás és az analóg számítástechnika oktatása és kutatása, amely a jelenleg a SZTAKI, a Folyamatszabályozási Tanszék és az Automatizálási Tanszék szakmai profiljának gyökere lett. A felsorolt intézmények alapító tagjainak egy része is munkatársaiból került ki, Az 1970-es években a Budapesti Műszaki Egyetemnak hat olyan egyetemi tanara, számos docense és cimzetes egyetemi taxára volt, akik a Villamosgépek Üzemtana Tanszéken kialakult iskolából kerültek tudományos életünkbe.