Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. március 26. (491-963) - 1. Beszámoló az oktatás-módszertani fejlesztőmunka eredményeiről - 2. Javaslat a Vegyészmérnöki Kar nappali és esti tagozatos tantervére, képzési rendjére - 3. Személyi kérdések - 4. Beszámoló a szerződéses munkák forgalmáról és értékeléséről - 5. Javaslat a Számítástechnikai Alkalmazási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatára - 6. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására

A fejlesztési alap 23,2 %-ról 24,84 %-ra, a kulturális és szociális alap 9,6 %-ról 10,19 %-ra emelkedett . A hallgatói foglalkoztatás kedvezőnek éppen nem mondható, előnyös változásokról nem tudunk beszámolni. Bár a foglalkoztatott hallgató'; száma 600 főről 864 főre emelkedett, dijazásule 2,5 millió Ftról 2,3 millió Ft-ra. esett vissza. Ezért továbbra is érvényesíteni kell a hallgatók foglalkoztatásának növelésére hozott multévi rektori határozatot. A szerződéses munkák területe felöleli a teljes ., gazdasági-műszaki életet. Ezért természetesnek tekinthető, hogy olyan jogszabályok jelennek még, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak az egyetem szerződéses tevékenységére. Ilyen speciális jogszabály a számítástechnikai szolgáltatások körét szabályozó 3/1977./XII.21./KSH-ÁH.sz. rendelet. A végrehajtási utasítás ez ideig nem jelent meg. Teljesen uj helyzetet teremtett a Polgári Törvénykönyv módosítása nyomán megjelent 7/1978./II.1./NT.sz. rendelet, amely egy jogszabály keretében szabályozta a különböző szerződés fajtákat. A rendelet szerkesztéséből adódó értelmezési problémák sok vitára vezettek a megbízókkal. Az. Ipari Kapcsolatok Csoportja az Állam- ós Jogtudományi Intézettől boszer zett szakvélemény segítségével a kutatási-fejleszté si szerződések vonatkozásában elérte a kötbérek kizárását és a lcártérités korlátozását. Az igy kialakított joggyakorlat messzemenően biztositja a-z egye tem érdekeit. Az Egyetemi Tanács viszonylagosan korai időpontja és egyéb akadályok nem tették lehetővé, hogy a kari