Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1978. december 11. (308-490) - 1. Javaslat a BME 1979. évi költségvetési, beruházási és KK alapjai tervére - 2. Javaslat az 1979 februárjában induló új szakmérnöki szakok tanterveire - 3. Javaslat a matematikus-mérnök szak új tantervére - 4. Beszámoló az Építőmérnöki Kar munkájáról - 5. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésre

9 3. AZ OKTATÓ, NEVELŐ MUNKA 31. Az oktató-nevelő munka fejlesztése Amint arra e jelentésünk 1. fejezetében utaltunk, Karunkon 4 szakra tagozódva oktatunk. Az építőmérnöki szakokon /közlekedésépítő, szerkezetépítő, vizépitő/ több évtizede egységes alapképzésre épitve oktattunk. Az 1974.évben bevezetett uj reformtanterv ezt a közös alapképzést az első 6 félévben tovább erősítette, a felső 4 félévben biztosítva a lehetőséget az egyes szakokra jellemző,. egyben minden szak szempontjából fontos és közös anyagrészek oktatására. A Kar negyedik szakán a földmérőmérnöki szakon - hagyományainál fogva - eltérő tanterv szerint folyt az oktatá3, e különbség a reformtantervben is fennmaradt. Az évek során visszatérő kérdésként vetődött fel, hogy a képzésben milyen mértékben helyes figyelembe venni a mérnöki szakterületek elkülönülését /hallgatók létszámelosztása, a specializáció mértéke stb./. E szempontok vezettek egyes csak rövid ideig működött ágazato

k /pl. a szerkezetépítő magas- és mélyépítő/ megszüntetésér

e és az építőmérnöki szakok hallgatói létszámarányának kialakítására. Az ipari és szakterületi /ÉVM,KPM,OVH,OFTH stb./ igények és az oktatási kapacitás felmérése a három építőmérnöki szak egyenletes létszámelosztását eredményezte, a földmérőmérnöki szak kisebb mértékű dotálásával. A reformtanterv készítésénél a követelmények, a hazai adottságok és a didaktikai igények tehát abba az irányba hatottak, hogy az erős természettudományos