Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1978. december 11. (308-490) - 1. Javaslat a BME 1979. évi költségvetési, beruházási és KK alapjai tervére - 2. Javaslat az 1979 februárjában induló új szakmérnöki szakok tanterveire - 3. Javaslat a matematikus-mérnök szak új tantervére - 4. Beszámoló az Építőmérnöki Kar munkájáról - 5. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésre

- 2 nyomán, hogy az üzemek maguk vetették fel a szak oktatásának szükségességét. A határterületi képzés bevezetésének helyességét a hazai példa /NME Alkalmazott mechanika szak/ mellett a külföldi példák egész sora igazolja /Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Finnország/. A matematikus-mérnök tevékenységi köre előreláthatóan elsősorban a gyártmányfejlesztés, a technológiai eljárások vagy folyamatok fejlesztése és kutatása területére esik, de magában foglalhat olyan tevékenységeket is, mint pl. elméleti szervezési problémák megoldása, vagy üzemi számító központok irányítása. A korábbi képzés hazánkban - a Nehézipari Műszaki Egyetem kivételével - az ipar által felvett ilyen igények kielégítésére nem volt kiszélesítve. Más külföldi egyetemeken már évekkel ezelőtt létrehoztak olyan szakokat, amelyek számításba veszik a mérnöki munka elméletibb irányba való eltolódását. Ez a képzési irány külföldön is bevált, és az ipar igen nagy érdeklődést mutat az ilyen képzettségű szakemberek iránt. A Budapesti Műszaki Egyetem is rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a matematikus-mérnök szak eredményes működéséhez szükségesek. A matematikus—mérnök szak megindítása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy növelje a Gépészmérnöki Karnak a legtehetségesebb érettségizett fiatalokra gyakorolt vonzerejét, és ezzel elősegítse a továbbtanulásra jelentkező tanulók egyenletesebb elosztását a felsőoktatási intézmények között. 2. A metematikus—mérnök szak képzési célja A matematikus-mérnök szak képzési célja olyan alapos matematikai és átfogó természettudományos képzettségű mérnökök