Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. május 21. (964-1197) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a Járműgépészeti Intézet létesítésére. Szervezeti és Működési Szabályzatára - 2. A vezető utánpótlás és a vezető oktató utánpótlás helyzete, feladatai - 3. Tantervjavaslatok - 4. Jelentés a BME 1978. évi gazdálkodásáról - 5. Javaslat arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 6. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására

- 2 Erdélyi Jen

ő oki. építészmérnöknek Nágócson született, 1902. január 5-én. Építészmérnöki oklevelének száma és kelte: 10.659, 1929. május 4. 1928. junius 1-től 1930. január l-ig a Postavezérigazgatóság Magasépítési Ügyosztályán szerződéses mérnökként, majd 1930-ban Montevidióban magántervezői irodában dolgozott. Hazatelepülése után, 1931ben kőmüvesmesteri, később építőmesteri iparengedélyt váltott, és kivitelezőként dolgozott 1938-ig. 1938-tól 1942-ig ismét a Postavezérigazgatóságon mint tervezőépítész dolgozott. 1942-44-ig a kolozsvári postaigazgatóság magasépítési osztályvezetője, majd 1944. májusában újra Budapesten dolgozott, a posta magasépítési részlegének újjászervezésével, és az ostrom következtében életveszélyessé vált postaintézmények biztonságba helyezésével foglalkozott. 1951től a POTI tervezési csoportvezetője. 1963-71. között mint nyugdíjas a Posta Kísérleti Intézeténél magasépítési tervezői és szakfordítói munkakörben dolgozott, majd 1977. januárjáig a Posta Központi Magasépítési üzeménél működött. Lakcime: Budapest 1146. Dózsa Gy.ut 19.III/5. B a c s f a y /Rayer/ Gyul

a oki. építészmérnöknek Zoinborban, 1906-ban született. Lpitészmérnöki oklevelének kelte: 1929. május 4., száma: 10.437. Lakcime: 6500. Baja, Tanácsköztársaság tér 7. Szakmai munkásságát Baja város mérnöki hivatal magasépítési osztályán kezdte meg, mint kisegítő tervező mérnök. A város házilag tervezett építményeinek tervezését, statil«i számítását, részletrajzait, kiírási és leszámolási műveleteit készítette, 1933. novemberéig. 1934-től a Bajai Államépitészeti Hivatalnál szakaszmérnökként, útépítési és útfenntartási munkák intézését, és a hivatal összes magasépítési munkáinak ellenőrzését végezte. 1949. decemberétől vállalatának jogutódjánál, a Kecskeméti KPM. Közúti Igazgatáságon dolgozott, ahol 20 éven keresztül Bács-Kiskun megye úthálózatának és hídjainak korszerűsítésével foglalkozott. Munkássága elismeréséül két izben a Szocialista Hazáért Érdemérem, 1970-ban a Munkaérdemrend bronz fokozata kormánykitüntetésben részesült. Kiss Dezs

ő oki. építészmérnöknek Székesfehérvárott, 1903-ban született. Építészmérnöki oklevelének kelte: 1929. junius 24. száma; 10549. Lakcime: 1024. Budapest, Mártírok utja 67. 1930-42. között ipariskolai tanár és igazgató Székesfehárvárótt, egyben tervező magánmérnök, s a székesfehérvári Szt.István-kori bazilika feltárásának helyi vezetője, valamint Tác /Gorsium/ ásatásainak elindítója. Számos köz- és magán építkezés tervezője. 1941-42. között a kievi 1600 m hosszú fahid építkezésénél dolgozott. 1942-49-ig országos pályázat utján a Magyar Országgyűlés főmérnöke, műszaki tanácsosa, főtanácsos, majd műszaki főigazgató. 1949-51-ig a Magasépítési Tervező Intézetnél mérnök, csoportvezető; bölcsödét, kulturházat , tervez. 195l-53-ig a budai Vár helyreállításának műtermében tervező, csoportvezető, müteremvezetőhelyettes. 1953-56.között a Kereskedelmi Tervező Iroda tervezője, lakóház-tervezések , tipusás sorozat tervek kialddtása, kereskedelmi és vendéglátóipari épületek tervezése a fő tevékenysége. 1966-tól máig, mint nyugdíjas a / KPVnB7 Q7alí

,órtrHp t-ííriáncsadőiPl. t\-r f-ni 1-Xmíi\/io7Ql/ pTÖMoteininol/ o "1 a