Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 30. (565-989) - 1. Személyi kérdések - 2. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar új tantervére - 2. Javaslat az Építészmérnöki Kar tantervének módosítására

- 3 A közművelődési tevékenység sajátossága, hogy elsősorban a résztvevők szabadidejében önkéntességükre és öntevékenységükre épithet. Fejleszti a rendszeres önművelés és önképzés igényét és képességét és ezzel fontos szerepet tölt be a szocialista életmód kialakításában, A közművelődési tevékenységet meghatározó tényezők sorában alapvető a résztvevők igényszintje, szabadidejének mennyisége, I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Egyetemünk kulturális életére, hagyományaira mind a humán, mind a természettudományos műveltség kezdettől fogva jellemző. Nem lehet most célunk egy, a kezdetekig terjedő visszapillantás, mégis utalni kell arra a folyamatra, amelyet például a Műegyetemi Szimfónikus Zenekar több mint nyolcvanéves fennállása reprezentál, A mai helyzet megértéséhez fel kell azonban idézni az utóbbi tiz év fejlődését, 1967 után, a két egyetem egyesitését követő időszakban a kulturális élet elsősorban mozgalmi keretek között, az alapközösségek életére épitve szerveződött. 1969-ben két kulturális létesitmény, a Szkéné Szinház és az R klub korszerűsítésével illetve átépítésével tette meg az egyetem állami vezetése az első lépéseket,hogy a megnövekedett feladatok ellátása érdekében függetlenitett kulturális szervezetet hozzon létre. Mivel a kulturális feladatok elsősorban a mPzgalmi munka keretében jelentkeztek és a terület politikai irányitását is a KISZ Bizottság tudta célszerűen megoldani, ezért Kulturális Titkárságot szerveztek a KISZ kulturális reszortja mellett, A Kulturális Titkárság fő feladatának az alapszervezeti kulturális munka irányitásá t és a kul-~ turális létesitmények szakszerű üzemeltetését tekintette. Az első időszak rendezvénycentrikus, a résztvevőket paszsziv befogadóként kezelő szemlélete után az aktiv önmü-