Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 30. (565-989) - 1. Személyi kérdések - 2. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar új tantervére - 2. Javaslat az Építészmérnöki Kar tantervének módosítására

éa mindezekből eredően az alapvető elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint alkalmazási készség birtokában, a munkahelyi sajátosságokat és gyakorlati teendőket megismerve, a népgazdaság minden ágában jelentkező, tágabban értelmezett közlekedési, szállitási, anyagmozgatási és épitő gépészeti mérnöki szintű feladatok egy-egy csoportjába tartozó feladatokat önállóan is képesek megoldani. A differenciált népgazdasági szükségleteknek megfelelően a szakterületek többséerére kétszinten kell mérnököket kiképezni: - okleveles mérnököket, akiknél főleg a szélesebbkörü, általános elméleti ismeretek é'i készségek dominálnak; - üzemmérnököket, akik elsősorban konkrét gyakorlati, szűkebb szakterületi ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek. 2.1 Az okleveles közlekedési és gépészmérnök /a továbbiakban okleveles mérnök/ kópzés célja olyan szakemberek nevelése, akik a műszaki tudományok meghatározott körének alapjait és eredményeit jól ismerik, alkalmazásukra és alkotó munkára képesek. Elmélyült természettudományi képzettségük révén a választott szakterületüknek megfelelően a műszaki tudományok legújabb eredményeit megismerni és tevékenységük során eredményesen felhasználni képesek. Társadalomtudományi ismereteik lehetővé teszik, hogy eredményesen vegyenek részt a népgazdaság idevágó feladatkörébe tartozó fejlesztési kérdéseinek megoldásában. Ezzel összefüggésben az okleveles mérnök főbb feladatai: - a gépészeti és közlekedési berendezésekben valamint rendszerekben végbemenő folyamatrendszerek, - gépek, gépészeti berendezések és szerkezetek, - létesítmények és épitmények előállitására, szállitási valamint anyagmozgatási feladatok megoldására alkalmas korszerű technológiák és gépészeti berendezések, - összetett, az emberi tényezőt is figyelembe vevő folya- ; matrendszerek