Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. január 16. (448-564) - 1. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 3. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására
- 10 A szakbizottságok a tanterv alapján a 140 órás keretet felosztottál: a félévek tárgyai között. Az otthoni követelményekre ily módon lerögzített felosztást az első tapasztalatok alapján, a hallgatói vélemények figyelembevételével korrigáltál:. A követelmények módosítása csal: a szakbizottságok javaslatára dékáni jóváhagyással lehetséges. A beszámolási időszakban az intenzív "B" oktatási forma is nagyszabású módszertani kísérletnek tekinthető. Itt az oktatás valamennyi fázisa kiscsoportban zajlik /15 fő/, az előadások és gyakorlatok órarendben nem különülnek el. Igy az oktatás ismereticözlő, feldolgozó, begyakorló és ellenőrző fázisára a tananyag által megkövetelt ütemben, valamint a csoport előrehaladásátél függően kerülhet sor. Jelentős oktatásmódszertani előrelépésnek tekintjük a nappali szakmérnökképzés beindítását. A hallgató önálló mérnöki munkáján, a témavezető oktató és a hallgató munkakapcsolatán alapuló képzés alkalmas elsősorban a mérnöki készségek kialakítására. A postgraduális képzésben szerzett tapasztalatok várhatóan a graduális képzésben alkalmazott oktatási módszerek fejlődósét is elősegítik. g./ Számítás technikai kéjrcés A Villamosmérnöki Karon 8-10 éve kezdődött a szervezett számítás technikai oktatás. Ha már a számitástechnilcai szemlélet a műszaki tárgyakban érvényesül, oktatásunk szerves része. A számítástechnikai oktatás az oktatási rendszerünkbe beépült és kiemelt tárgyalása a fontossága miatt indo- . kolt. Az oktatás célját egyrészről a számítástechnikai eszközöl:, berendezések fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos ismeretek elsajátítása, másrészről a számi tógépek használatának, programozásának megismertetése képezi. A híradástechnika, az erősáramú és az elektronikai technológia szakon az alapképzés az ALGOL programozási nyelvet ismerteti meg a hallgatókkal és a numerikus analizis néhány alapfeladatát. A műszer ás irányítástechnika szakon nagyobb hangsúlyt kapnak a számítástechnikai alapfogalmai: és az assembly szintű programozás /jelenleg ODRA JAS-E/. A fenti tematika az elmúlt években megfelelő volt, mivel a hozzáférhető számi tógépeken az ALGOL volt elsősorban futtatható. A kari számitógéppark bővülésével egyre jobban hiányzik a FORTRAN oktatása, de igény merült fel a BASIC, illetve a H/l oktatása iránt is. A Kar a közeljövőben megvizsgálja, hogy melyik prögramnyelv oktatását célszerű az alapképzésben biztositani, az azonban előre látható, hogy az ALGOL nyelv helyett a FORTRAN, vagy a PL/l oktatása kerül előtérbe. Ezzel kapcsolatos kezdeti lépések már megtörténtek.