Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. január 16. (448-564) - 1. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 3. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására

- 6 A kari pártvezetőség kezdeményezésére 1974. áprilisban megalakult a Kar Káderpolitikai Bizottsága. A bizottság a kari pártvezetőség ás a dékán tanácsadó testülete az állami személyzeti munka, a Karon folyó káderpolitika kialakításában ós értékelésében. Az 1974/75-ös tanévben egyebek mellett - a bizottság eredményesen foglalkozott a szerződéses munkaviszonyra való áttérés problémáival, 1 lyesnek bizonyult elveket dolgozott ki a munka végrehajtására és kedvezően befolyásolta a kari közvélemény hangulatát. További fontos feladata, hogy folyamatosan segítséget adjon a Kar káderhelyzetének tárgyilagos megítéléséhez és a távlati tennivalók kitűzéséhez. 3./ A Kar oktató-nevelő munkája A Kar a beszámolási időszakban jelentős oktatásfejlesztési munkát végzett, aminek során átalakult a Kar oktatási strukturája. Továbbfejlesztettük a hagyományos ötéves képzést /"A" oktatási forma/, kidolgoztuk és beindítottuk a négyéves intenzív képzést /"B" oktatási forma/, megvalésitotttik a kétéves napj>ali postgraduális képzést, a kutató-fejlesztő irányú nappali szakmérnökképzést /korábbi nevén "C" képzést/. Korszerűsítettük a levelező tagozat tanterveit és számos levelező szakmérnöki szakot indítottunk. A Karon a graduális képzésben jelenleg működő szakokat, ágazatokat az oktatási fonna és tagozat feltüntetésével a 4. sz. táblázat tartalmazza. A táblázatban megadtuk a jelenlegi hallgatói létszámokat is. Az 5« sz. táblázat a graduális képzés összesített hallgatói létszámadatainak alakulását, a 6. sz. táblázat pedig a nappali szakmérnökképzés, valamint a levelező . szakmérnöki szakok létszámadatait mutatja. a./ "A" oktatási forma Az uj oktatási formák tanterveinek kidolgozásával egyidejűleg a Kar 1972ben felülvizsgálta és a teclmika fejlődésének megfelelően módositotta az egyes szakok oktatási célkitűzését és uj tanterveket dolgozott ki. Ezek a tantervek képezik a mai tantervek alapját, bár azokat részben központi előírásra, részben kari kezdeményezésre kisebb mértékben módosítottuk /szervezési-vezetési ismeretek oktatásának növelése, a 10. félév felszabadítása diplomatervezés céljára, az önálló tevékenységet biztosító gyakorlatok órakereteinek növelése, stb./. A tantervkorszerüsités mellett fontos feladatnak tartottuk a ténylegesen oktatott tananyag figyelemmel kisérését, a felesleges átfedések kiküszöbölését. Egy-egy félév után ezért összeállítottuk és sokszorosítva közreadtuk a ténylegesen oktatott tananyagot és a Szakbizottságok feladatává tettük azok részletekbe menő analízisét. A jövőben alapvetően fontosnak tartjuk a tantervstabilitást 03 a fő figyelmünket az oktatás tartalmi kérdéseire, a tartalmi korszerűsítésre kívánjuk fordítani. b./ "B" oktatási forma A "B" oktatási forma tervezetét és tanterveit a Kar 1972-ben dolgozta ki. A "B" oktatási formában a természettudományos alapképzés és a rendszertechnikai szemléletű oktatás a hagyományos oktatási formánál nagyobb hangsúlyt kap.