Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1977. december 19. (267-447) - 1. Javaslat az Egyetem 1978. évi költségvetési, beruházási és korszerűsítési, valamint KK alapok felosztási tervére - 2. Javaslat a Hő-és Rendszertechnikai Intézet, valamint a Gépszerkezettani Intézet létrehozására és azok működési szabályzatára - 3. Javaslat az 1978 februárjában induló szakmérnöki szakok új és módosított tanterveire. Jelentés a tanfolyamok pénzügyi helyzetéről - 4. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 5. Javaslat igazgatóhelyettesi megbízásra
- 3 továbbiakban a képzés Icét fő ágra oszlik: / Természettudományi alapokon álló konkrét tárgyi ismeretanyag. Ide tartozik a különböző megmaradó mennyiségek egyensúlyával és mozgástörvényeivel foglalkozó mérnöki tudomány. Ilyen megmaradó mennyiségele a tömeg, impulzus, energia, töltés, stb., az ezeknek megfelelő tudományterületek a mechanika,áramlástan, elektrotechnika, hőtan, stb., majd az ezekre épülő konkrét gépészmérnöki szak tudományok. / A mérnöki munka módszertani jellegű ismeretanyagai : ilyenek a mérnöki munka művészetébe bevezető gépészmérnöki alapismeretek vagy Általános géptai , a korszerű tevékenységhez ma már nem nélkülözhető számításteclmikai eszközök használatába bevezető programozás, az általános méréstechnika, az összetett folyamatok és kapcsolódó jelenségek tárgyalását lehetővé tevő rendszertechnika, majd a rendszertechnika tárgyalásmódjára épülő szabályozáselmélet és irányitástechnika, figyelembe véve, hogy a gépészmérnöki tevékenység szempontjából az irányítás az elsődleges termelési folyamatot kiszolgáló nem öncélú rendszer. két fő ág között a szerves kapcsolatot az általános transzport gélé t terem ti meg. en ismeretanyag feladata kettős: / az alapvető megmaradó mennyiségeltre vonatkozó, mechanikában, áramlástanban, elektrotechnikában, hőtanbon megszerzett ismeretek általánosítását végzi el egy magasabb szintézisben, ilymódon a szűkebben vett gépészmérnöki területen interdiszciplináris jellegű. Ennek révén és megfelelő továbbképzés esetén a mérnök képessé válik más tudományterületek megértésére, eltérő képzettségű szakemberekkel a közös szemlélet ós nyelv kialakítására. » ' A lcellő általánositásolc révén alapot teremt a tárgyi és módszertani ismeretanyag szintézishez. 1 véletlen, hogy a transzport elmélet a képzés közepetáján helyezlilc el. Elképzelhető olyan oktatási struktúra, mely a speciálist általános egyes eseteiként vezeti le. E képzés azonban egyrészt jfosztaná a kezdő hallgatót a konkrét ismeretanyag birtoklásának imétől, másrészt a kellő apparátussal sem rendelkezne a szintézis •gyalásához. Könnyebb az általánosítást az egyes esetekre hivat;ott példákon keresztül megérteni. A képzés végén sem lenne célírü elhelyezni, mert ekkor a későbbi tárgyak nem élvezhetnék az 'nyeit.
