Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. május 22. (990-1336) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Jelentés a hallgatók eszmei-politikai arculatáról készített 1977/78. évi felmérés eredményéről - 2. A BME közművelődési tevékenysége és távlati fejlesztési feladatai - 3. Jelentés a BME 1977. évi gazdálkodásáról - 4. Javaslat a docensi pályázatok elbírálására és vezetői megbízásra - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 6. Javaslat arany-, gyémánt-és vas műszaki doktori, valamint arany-, gyémánt-és vasoklevél adományozására - 7. Javaslat doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 8. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása

- 3 A közművelődési tevékenység sajátossága, hogy elsősorban a résztvevők szabadidejében önkéntességükre és öntevékenységükre épithet. Fejleszti a rendszeres önművelés és önképzés igényét és képességét és ezzel fontos szerepet tölt be a szocialista életmód kialakításában. A közművelődési tevékenységet meghatározó tényezők sorában alapvető a résztvevők igényszintje, szabadidejének mennyisége I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Egyetemünk kulturális életére, hagyományaira mind a humán, mind a természettudományos műveltség kezdettől fogva jellemző. Nem lehet most célunk egy, a kezdetekig terjedő visszapillantás, mégis utalni kell arra a folyamatra, amelyet például a Műegyetemi Szimfónikus Zenekar több mint nyolcvanéves fennállása reprezentál. A mai hely zet megértéséhez fel kell azonban idézni az utóbbi tiz év fejlődését. 1967 után, a két egyetem egyesítését követő időszakban a kulturális élet elsősorban mozgalmi keretek között, az alapközösségek életére épitve szerveződött. 1969-ben két kulturális létesitmény, a Szkéné Szinház és az R klub korszerűsítésével illetve átépítésével tette meg az egyetem állami vezetése az első lépéseket,hogy a megnövekedett feladatok ellátása érdekében függetlenitett kulturális szervezetet hozzon létre. Mivel a kulturális feladatok elsősorban a mPzgalmi munka keretében jelentkeztek és a terület politikai irányitását is a KISZ Bizottság tudta célszerűen megoldani, ezért Kulturális Titkárságot szerveztek a KISZ kulturális reszortja mellett. A Kulturális Titkárság fő feladatának az alapszervezeti kulturális munka irányitásá t ós a kul-~ turális létesítmények szakszerű üzemeltetését tekintette. Az első időszak rendezvónycentrikus, a résztvevőket paszsziv befogadóként kezelő szemlélete után az aktiv önmü-