Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1977. november 14. (97-266) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az oktatásmódszertani tevékenység helyzete és feladatai - 2. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 3. Javaslat az Ábrázoló Geometria Tanszék nevének megváltoztatására - 4. Különfélék
4 egyetemen, amit tanítanak, - mégpedig jói tanítanak azért, mert annakidején jéi alakították kí a mérnöki készségeiket. Az anyag túlhangsúlyozása az ágazatok túlhangsúlyozásához vezetett. Az élet összetöri, nem tartja tiszteletben azokat s szakosítási, ágazatositási kategóriákat, amelyeket mi ez egyetemi képzés ideje alatt kialakítunk, - legfeljebb s mérnöki pályafutás első néhány évében, de akkor sem mindig. Az élet azután ezeket az életpályákat össze-vissza alakítja, és he megnézzük, hogy egy ilyen vagy olyan árezatoa mérnök mit csinál, Kiderül, hogy rá sem ismerünk azokra a kategóriákra, amelyeket számára a képzésoen kijelöltünk. Ez ellen harcolni nem lehet, mert az teljesen meddő dolog lenne. Ezért kár olyan nagy jelentőséget tulajdonítani a tananyagnak, azonban természetesen korszerű tananyagot keli tanitani. Az ágazatok sok esetben nem a hallgatók, vagy az oktatás Igényei szerint, hanem a tanárok belső kényszere alapján alakultak ki. Ennek egyik jele az, hogy az ágazatok száma szaporodott, a másik jele az, hogy a tantárgyak szétaprózódtak. Az előterjesztésben olvashatjuk, hogy az utóobi évek során ötven százalékkal nőtt a tantárgyak száma anélkül, hogy az oktatási volumen növekedett volna. Ennek két fontos oka van. Az egyik az, hogy a négyórás tárgy helyett belépett két kétórás tárgy; a másik az, hogy az eddigi száz fős hallgatói csoport két ötvenes, vagy három harmincas csoportra oszlott szét, ami által oktatási rend-