Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1976. december 20. (462-729) - 1. Javaslat az 1977 februárjában induló szakmérnöki szakok tanterveire. Jelentés a tanfolyamok pénzügyi helyzetéről - 2. Beszámoló az Építészmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat az Egyetem 1977. évi költségvetési, beruházási és korszerűsítési, valamint a KK alapok felosztásának tervére - 4. Javaslat az Egyetem V. 5 éves fejlesztési terve véglegesítésére - 5. Javaslat a BME könyvtári hálózatának szervezeti és működési szabályzatára
- 17 lanul erős a fejlett tőkés országok technikájának, építészetének hatása, háttérbe szoritva a szocialista országok takarékosabb éa kevésbé látványosan publikált alkotásait. A hazai szakmai közélet hatása sem egyértelmüe-n kedvező. A kari és az annak alapján kidolgozott tanszéki nevelési terve k abból indulnak ki, hogy az egyetemre kerülő fiatalok egyénisége még nem alakult ki, a hallgatói közösségben 03 az oktatás folyamatában kapott impulzussal'jelentősen formálják személyiségüket. Tudatos és tervszerű nevelő munkával el lehet érni, hogy ezek az impulzusok túlnyomóan kedvező irányúak legyenek. A nevelési-tervek - többek között - az oktatók feladatává teszik a hazai társadalmi igények, műszaki-gazdasági lehetőségek, a fejlődési trendek alapos elemzését, a hallgatók munkáinak ebből a szempontból való értékelését a szakmai felelősségtudat hangsúlyozását a túlzott eredetiségre való törekvéssel szemben; szocialista országok szakirodalmának propagálását, eredményeik ismertetését. Ezeket a célokat szolgálja a tárgyprogramok felülvizsgálata, a hallgatói tervek kiállítása és értékelése. Eredményesen működnek - különösen az alsóbb évfolyamokon - az évfolyamigazgató és tanulókörvezető tanárok . Fontos szerepük van többek között az elsőévesek egyhetes előkészítésében a szakmai gyakorlatok megszervezésében és lebonyolításában, de szakmapolitikai nevelésben, az ágazatokra való elosztásban. A felsőbb évfolyamokon munkába lépő műteremvezetők feladatköre és működési formája még nem alakult ki eléggé.
