Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1976-1977

1976. december 20. (462-729) - 1. Javaslat az 1977 februárjában induló szakmérnöki szakok tanterveire. Jelentés a tanfolyamok pénzügyi helyzetéről - 2. Beszámoló az Építészmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat az Egyetem 1977. évi költségvetési, beruházási és korszerűsítési, valamint a KK alapok felosztásának tervére - 4. Javaslat az Egyetem V. 5 éves fejlesztési terve véglegesítésére - 5. Javaslat a BME könyvtári hálózatának szervezeti és működési szabályzatára

Az Egyetemi Tanács legutóbb 1971. tavaszán ér­tékelte az Építészmérnöki Kar tevékenységét. Időköz­ben 1976. februárjában a BME Pártvezetőségének Vég­rehajtó Bizottsága foglalkozott a Kar politikai hely­zetével. A jelentés a fenti tanácskozások határoza­tainak figyelembevételével ismerteti a Kar tevékeny­ségét az 1972-76.- időszakban. 1. AZ OKTATÓ- NEVELŐ MUMA Az épitészmérnök-képzés néhány jellemző sajátossága: - A képzés rendkivül szerteágazó: a szorosan vett mű­szaki tudományok mellett más tudományterületeket is érint és sokféle készség kifejlesztésére irányul. - Egy tárgy - az épülettervezés - alkalmas a legtöbb szaktárgy anyagának szintézisére; ezért központi helyet foglal el minden ágazat oktatásában. - A képzésben igen nagy szerephez jutnak a különböző készségek kialakitására irányuló gyakorlatok, ter­vezési ós szerkesztési feladatok. 1.1. A képzési cél A nemzetközi gyakorlatban kialakult énltés z-képzés­től bizonyos mértékben eltérően a Budapesti Műsza­ki Egyetemen évtizedek óta építészmérnökö k képzése folyik viszonylag széles profillal. A kifejezetten műszaki jellegű tárgyak /ós természettudományi a­laptárgyak tananyaga, óraszáma a nemzetközi átlag­nál nagyobb; a hallgatók jelentős része a diploma megszerzése után szerkezettervezői, kivitelezői

Next

/
Thumbnails
Contents