Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. május 16. (1191-1415) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME tudományos dolgozóinak követelményrendszerére - 2. Jelentés a BME 1976. évi gazdálkodásáról - 3. Javaslat arany műszaki doktori, valamint arany-, gyémánt és vasoklevél adományozására - 4. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 6. Különfélék: tárgyalások az OM-mel új megbízások ügyében
- 3 195o-től tanszékvezető egyetemi tanár 1954-ig Szegeden, majd 1973-ig az ELTE-n. Egész életében - amikor szervező és irányitó munkája jjellett lehetséges volt - sz.énhidrát- és gyógyszerkémiai kutatással foglalkozott munkatársaival, de személyesen is. Munkássága jelentősen hozzájárult a hazai gyógyszeripar fejlesztéséhez . Kitüntetései: Kossuth-dij arany fokozata, 1950; Munka Érdemrend, 1953, 1966, 1974; Eötvös emlékérem, 1973; Kiváló mérnök, 1953; Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1961, 1970. 5./ JAK6 LAJO S /szül. Magyarpécska, 19oI./ /1124.Budapest, Ormódi u. 17/b./ 1925-ben szerzett oklevelet /sz.: 8620/. 1925-29-ig a Marosvásárhely-i Kőolaj finomítóban, 1930-45-ig a Shell vállalat Kőolaj finomítójában dolgozott és speciális kőolajtermékek gyártásának kidolgozásával foglalkozott. Itt műszaki igazgatóvá neveztek ki. 1945-50-ig saját ásványolajipari üzemében fáradtolaj regenerálását oldotta meg és többek között ásványolajok dermedéspont csökkentő adalékát gyártotta. 1960-61-ig a Nehézvegyipari Kutató Intézetben szénkutatással foglalkozott. /kokszositás, egységes minősités bevezetése, stb./ Többször részesült miniszteri' és igazgatói jutalomban. Tudományos osztályvezetőként ment nyugdijba. 1961-68-ig a Bányászati Kutató Intézetnél a kokszositással kapcsolatos kutatását folytatta. Nemzetközi konferenciákon tartott előadást, több szabadalma van. Akadémiai szakbizottság tagja volt. A NEVIKI a kérelmet melegen támogatja. 6.1 dr.JÁKY MIKLÖ S /szül.: Eperjes, 1903;/ /lo24.Budapest, Fény u. 8./ Oklevelét Janicsek Miklós néven 1927-ben szerezte, száma:10370 Munkahelyei: Gyógynövénykisérleti Intézet, 1940-től az Orsz. Kémiai Intézet /az Olajosztály szervezője és vezetője/, 1945-től az Orsz. Mezőgazdasági Ipari Kisérleti Intézet újjászervezője és vezetője, majd igazgatója; Növényolaj- és Szappanipari Kutató Intézet /osztályvezető, majd igazgató/. A növény-kémia és feldolgozás területén végzett kutatásai nyomán több uj technológia és termék született. A Műszaki Főiskola, a BME Vegyészmérnöki Kara, valamint a Gazdasági és Műszaki Főiskola előadója, ill. tanára volt. A kémiai tudományok kandidátusa /1952./ Munkásságát 4 sz ve es 160 cikke is jelzi.
