Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. május 16. (1191-1415) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME tudományos dolgozóinak követelményrendszerére - 2. Jelentés a BME 1976. évi gazdálkodásáról - 3. Javaslat arany műszaki doktori, valamint arany-, gyémánt és vasoklevél adományozására - 4. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 5. Javaslat doktori szigorlatok kandidátusi szakmai vizsgaként történő elfogadására - 6. Különfélék: tárgyalások az OM-mel új megbízások ügyében
Az Építészmérnöki Kar .javaslata aranyoklevél adományozására az 1977. évben 1. Heim Ernő Építészmérnöki oklevelét 1927-ben kapta. 1927-1929-ig magán-irodákban dolgozott. 193o-1946-ig Budapest székesfőváros városrendezési ügyosztályán mérnöki, főmérnöki beosztásban, 1956-ig BVTV osztályvezető főmérnöke, 1967-ig a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Épitészeti Osztályán csoportvezető főméiv nök, 1969-ig a BVTV műszaki-gazdasági szaktanácsadója. Alapi tó tagja a Magyar Epitőmüvészek Szövetségének és a Magyar Urbanisztikai Társaságnak. Az UIA Városépítési munkacsoportjának magyarországi megbízottja 1962-1967-ig. Munkásságáért több kitüntetést kapott: Szocialista Munkáért Érdemérem, Ybl-dij I. fokozat két izben, Munkaérdemrend stb. 2. Kisdi /Kriszta/ Pál Építészmérnöki oklevelét 1927-ben kapta. 1927-33-ig különböző hazai és külföldi magán tervezői és kivitelezői irodákban dolgozott. 1949-1955yig az Iparügyi Minisztériumban, majd az Országos Tervhivatalban és az Országos Épitésügyi Hivatalban dolgozott. 1955-1966-ig a Középület Tervező Vállalatnál mint igazgatóhelyettes főmérnök és mint kiemelt irányitó tervező dolgozott. Számos tervpályázaton I. dijat nyert: Hunor u-i lakótelep, Nagybányai irodaház ós munkásfürdő, MABI székház, Miskolci városrendezés stb. 3. Dr. Major Máté Építészmérnöki oklevelét 1927-ben kapta. 1936-1945-ig az Országos Társa/dalombiztositó Intézet Műszaki Osztályán dolgozott. 1946-49-ig az épitésügy különböző vezető poziciójában működött, 1949-től a Budapesti Műszaki Efeyetem tanára) tanszék-, ill. intézeti igazgató. A felszabadulás előtt tagja és titkára a Szocialista Képzőművészek Csoportjának és tagja a CIAM magyar szekciójának. A felszabadulás után 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1960-ban rendes tagja. Több akadémiai bizottság vezetője és tagja. A Magyar Epitőmüvészek Szövetségének 1955-1964 között elnöke volt, jelenleg is tagja. Mintegy négyszázötven irása jelent meg, köztük néhány könyv is. Ez irások az épitószet történetével és elméletével, valamint az épitószet és a művészet aktuális kérdéseivel foglalkoznak. Könyvei közül kiemelhető az Építészettörténet három kötete, Az épitészet sajátszerűsége, az Épitószet uj világa. Kismonográfiái jelentek meg a magyar és a külföldi mai épitészet-raüvészet alakjairól. Számos folyóiratnak felelős szerkesztője, ill. szerkesztőségi tagja. Épitészi és épitészelméleti munkássága nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. Számos magas kitüntetésben részesült: Munka Vöröszászló Érdemrend, Kossuthdij II. fokozat, Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. o., Ybl-dij I. fok., Munkarérdemrend aranyfokozat két izben, A szocialista hazáért érdemrend, Herdei>dij stb.
