Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1974. december 16. (268-489) - 1. Javaslat az Egyetem 1975. évi költségvetésére, valamint beruházási és korszerűsítési munkáinak tervére - 2. A tanulmányi helyzet elemzése, értékelése. A számonkérési-ellenőrzési rendszerünk és fejlesztésének feladatai - 3. Tantervek jóváhagyása - 1. Javaslat a biológus-mérnök képzés tantervére - 2. Javaslat az 1975 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervére

- 47 rendszerrel való összeüli gésben történő vizsgálatot neca tartom ele ndonek. Dr.G e s z t i P.Ottó* Az anyag minden tekintetben érdekes áttekintést ad. Engedjék m g, hogy abból a szempontból nézzem a dolgot, hogy körül-belül hogyan állunk. Magyarországon jelenleg 80 ezer mérnök van, és ha megnézzük az Egyesült Államok statisztikáját, ott körű l-t elül 1,2 millió a mérnöki munkakörben lévők szácna, - ebben benne vannak a fizikusok és a kémikusok is, akiknek a száma a hatvanezer táján van, - nem beszélve arról, hogy a nemzeti jövedelemben való részesedés szem. ont jából egészen mások a számok itt is ós ott is. í'ranciaországban és An liában lényegesen kisebbek ezek a számok, 30-40 ezres nagyságrendűek 10 millió lakosra* Ezt azért tartom szükségesnek megjegyezni, mert a mi mérnökképzésünk alapvető problémái és azoknak, megoldásút egyáltalában nem a nagy számokban kell keresni. Azáltal, hogy mi nagy számokat oktatunk, a meglévő ós kisebb számokra épülő berendezéseinken kevésbé homogén társaságot hajtunk keresztül, és a laboratóriumi felszerelés, ami kevés embernek megfelelő lenne, a többnek nyilván kevésbé megfelelő* Ez lényeges szempont, és ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha tehetség és képesség szerint, illetve mondjuk: képesség és előtanultsát szerint elrendezett skálába vesszük fel darabszám szerint az embereket, akkor nyilvánvaló, hogy minél többet oktatunk, annál nagyobb lesz az inhomogenitás, . zért a kiscsoportos oktatás mégis jelent valamit. Ugyanakkor: minél több