Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1974-1975
1974. szeptember 30. (5-132) - 1. Beszámoló az Egyetem 1973/74. tanévi munkájáról és javaslat az 1974/75. tanévi munkatervre - 2. Javaslat műszaki doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására - 3. Különfélék - 1. Javaslat külső szakemberek meghívására az Egyetemi Tanácsba - 2. Az integrált központi oktatási szervezeti egységek képviselete az Egyetemi Tanácsban - 3. Az intézetek igazgatóinak helyettesítése - 4. A Villamosmérnöki Kar alapításának 25. évfordulója - 5. Oktatói küldöttértekezlet
szinten ki, hogyan ée milyen irányban kutat. Egyetemünknek egyik,tudományos szempontból kie$*ffftkedő kutatója mondta, hogy amikor kimegy valamilyen kongresszusra, akkor 15 perc múlva tudja, hogy ki az a 4-5 ember, akikkel el kell beszélgetni, és már azt is tudja, hogy a következő 10 évben mit érdemes kutatni* Ennek rendkivül nagy jelentősége van. Ilyen kiküldetésekre nagyon kévéi lenetőség van az egyetemen. Ezt már elmondtuk néhányszor. Arra kellene kérni a főhatóságot, hogy próbáljon olyan felterjesztéssel menni a felsőbb szervekhez, hogy ez nemcsak egyszerű tudományos kérdés, hanem egyúttal jelentős tudománypolitikai kérdés is. Az idősebb kutatók, akiknek a jövedelme 50 és 100 ezer forint között mozog, tudják, hogy miért áldoznak fel 10-15 ezer forintot , és miért mennek kongresszusokra, azonban a fiatal kutatójt, akij* most kezdi a munkáját, ezt nem tudja megengedni magának. Márpedig ez káderpolitikai kérdés is, - és ezt nagyon sokszor hangoztattuk. Tehátt nem azt a statisztikát kell nézni, hogy valóban mennek továbbra is kutatóink nemzetközi kongresszusokra, hanem azt kell nézni, hogy kik azok, akik mennek, és kik azok, akik nem mennek, de nemmiök kellene. Ha személy Bzerint megnézzük az összeállítást, és megnézzük azt, hogy hogy*&# kellene fejleszteni a fiatal kutatókat rossz kép tárul elénk, különösen ha figyelembe vesszük, hogy külföldi országokban a fiatal generáció egyre inkább emelkedő létszámban vesz részt a kongresszusokon. Heg kell vizsgálnunk a kérdést, és a felsőbb szervek előtt fel kell tárni ennek a tudománypolitikai oldalát.