Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1974. március 4. (769-962) - 1. Az Egyetem fejlesztési koncepciója - 2. Jelentés a nők helyzetéről hozott határozatok végrehajtásáról - 3. Különfélék - 1. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre - 2. A Vegyészmérnöki Kar előterjesztése doktori disszertáció kandidátusi vizsgaként történő elfogadására

- 44 közelébe telepiteni /pl. matematika tanszékek, politikai gazdaságtan tanszékek/. A tudományágak gyors fejlődése, a specializálódás folytán a tanszéki területi igények tovább növekedtek. 3.1.3. Gép- és műszerpark A mérnökképzés eszközigényessége Egyetemünk minden szakán gyors ütemben no. Az oktatásbán használt gépek és műszerek a legtöbb esetben cserére, illetve pótlásra szorulnak, mivel itt egészen más az erkölcsi kopás mércéje, mint az iparban. Egyetemünkön az előző évek lassúbb ütemü bővitéséhez képest az utóbbi években viszonylag gyorsabb volt a fejlesztés, de még korántsem kielégitö. Az 1965-1972-ig terjedő hét év alatt pl. a gép- és műszerbeszerzésekre forditott 320 millió forint mintegy 45 %-a a kopás és selejtezés következtében szükséges pótlást biztosította, s csak az ezt meghaladó rész tette lehetővé az állomány növelését. Felméréseink alapján azt is megállapítottuk, hogy a 30.000,-Ft-os egyedi értékhatárt meghaladó gépállományunknak csupán 26 %-a, a műszerállományunknak pedig 54 %-a tekinthető korszerűnek és kielégitö állapotban levőnek, a többi vagy egyáltalán nem, vagy csak csökkent mértékben felel meg a követelményeknek . A mai helyzet vázolása keretében rá kell mutatnunk arra is, hogy három kar - az Építőmérnöki-, az Építészmérnöki- és a Közlekedésmérnöki Kar - laboratóriumi, gép és műszer felszereltség vonatkozásában az egyetemi átlaghoz képest lemaradt. 3.1.4. Szociális, kulturális létesítmények Az utóbbi évek zsúfoltságát, a kollégiumi férőhelyszámot kedvezően befolyásolta, hogy a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola 170 hallgatója részére a lágymányosi területen