Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. április 2. (807-1546) - 1. Javaslat az oktató-nevelő munka értékelési rendszerére - 2. Tantervek jóváhagyása. - 3. Jelentés az 1972. évi KK munkák forgalmáról és a Belső Utasítás módosításának tapasztalatairól - 4. Személyi kérdések. - 5. Különfélék.

- 13 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Budapest, 1972.október 2o. MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA Ügyiratszára: 65.265/1/72. Előadó: Hné Budapesti Műszaki Egyetem Dr.Deák György elvtársnak az Építészmérnöki Kar Dékánja Budapes t Az Építészmérnöki Kar tantervének és tantárgy-programjainak tervezetét szakértőkkel átvizsgáltatva, véleményünket az alábbiakban foglaljuk össze: Az Építészmérnöki Kar uj tanterve gondos és logikusan felépített, megfelelően tükrözi az oktató-nevelő munka fejlesztésének célkitűzéseit. Az uj tantervben helyes törekvést tükröz az oktatás koncentrálása. Felvethető volna az, hogy araint a kőzettan oktatását nagyon helyeselhetően az Építőanyagok c. tantárgy keretében csoportosították, ugy hasonlóképen az Építészeti Kémia tantárgyat is ide lehetne beolvasztani. Hasonlóképen az Építészeti fizika c. tantárgya is, melynek az épitészmérnök részére szükséges hő- és hangtani fejezeteit az épületszerkezettan oktatásába kellene ágyazni. /A tanterv 2o. oldalán az Épületszerkezetek c. tantárgy oktatási anyagánál amugyis szerepel "az épületszerkezetek fizikai problematikája"./ A részletes tantervekkel kapcsolatban megfontolandónak tartjuk az alábbiakat: Matematika A 7. félévben az "A" tagozatosok részére történő oktatásban kívánatos volna a valószínűségelméletet és a matematikai, statisztikai ismeretek bővítése, különös tekintettel a méretezés elméletére. Szilárdságtan Célszerű lenne a tantervi 4. félévben a statikailag határozatlan tartók hatásábráit is előadni és legalább alakhelyes hatásábrák és elmozdulási ábrák szerkesztésére felhívni a figyelmet. Végül ismertetni kellene, hogy a számitógépes eljárások bevezetésével hogy váltak a hatásábrák feleslegessé. Tartószerkezetek Az 5. félévben előadásra kerülő fémszerkezetek fejezetben a feszitett csavaros kötésről is kellene szólni, mert ma már sokkal nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a szegecselt kapcsolatok. Célszerűnek tartanánk továbbá a eszitett acélszerkezetek említését, mint a legmodernebb s leganyagtakarékosabb acélszerkezetek egyikét.