Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. február 26. (571-806) - 1. Javaslat egyetemi szabályzatokra - 2. Javaslat az üzemmérnökök okleveles mérnökké képzésének feltételeire - 3. Javaslat a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre - 4. Különfélék - 1. A 68.127/1973. számú minisztériumi leirat ismertetése - 2. Tantárgyprogram jóváhagyása

16 A 17.§. /2/ bekezdésében az van, hogy az egyes bízott ságok 9-11 személyből állhatnak. Azt mondanám: állnak - mert ez a logikus. Nem teljesen szabályszerű rendelkezés, és bizonyos félreértésre adhat alkalmat a 19.§. /I/bekezdése. Értem a célkitűzést, azonban nem szerencsésen tükröződik a oélkitüzés a szövegezésben. Mint áj momentum szerepel - nagyon helyesen az, hogy az oktatói értekezleten elhangzott javaslatokat, vagy ajánlásokat a vezetőnek meg kell vizsgálnia, és vissza kell jelezni, hogy ezekkel mi történt, fínnek a bekezdésnek az utolsó mondata azt mondja, hogy az elhangzott ajánlásokkal kapcsolatban tett intézkedésekről a rektor az illetékeseknek tájékoztatást ad, - illetve kari vonatkozásban a dékán ad tájékoztatást. De kik az illetékesek? A logikus az volna, hogy azok, eleik az ajánlásokat tették. Mire terjed ki ez a bizonyos válaszadási kötelezettség? Lehet, hogy ilyen oktatói értekezleten jelentéktelen dolgok merülnek fel, és ezekben kémek tájékoztatást a rektortól vagy a dékántól. Viszont az illetékes szervek által felvetett ügyekre nézve - mint amilyeneket például ez a kollektív testület vet fel - meg kell állapítani a dékánok, illetve a rektor válaszadási kötelezettségét.Kiismerem, hogy nem könnyí ezt megoldani, és annak ellenére,hogy elismerem a teljes jószándékot , ezt a passzust kissé sántának érzem. Egyébként ezt a témát már három évvel ezelőtt is, amikor tartózkodtam a íizervezeti és Működési Szabályzat elfogadásától, szővátettem és most is szóvá te szem. A Rektori Tanáos megalakítását a Szervezeti Szabályzat