Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok

- 11 A világnézeti képzettség szintjének emelkedése több közvetlen ée közvetett mutatóból lemérhető. Általában megmutatkozik ez a párt alapvető célkitűzéseivel való egyértelmű azonosulásában, a jelentős párthatározatok előkészítésében és helyi lebontásában tapasztalt nagyszámú és lelkes részvételben, a nevelőmunka aktiv formáiban. Nem kielégítő a világnézeti ismeretek oktató4nevelő munkában történő alkalmazása, nem jellemaő a katedráról történő aktiv politizálás. Ezek a megállapítások a kommunista oktatók jó részére is érvényesek. Az oktató gárda szakmai - tudományo8 felkészültségének fejlődése az elért eredmények ellenére sem megfelelő. A tíudo~ mányos - technikai forradalom elméletileg jobban felkészült káderek kibocsátását igényli, természetes, hogy oktatóinkkal szemben ez még fokozottabb követelmény. Egyetemünkön egy oktatói állásra 5,2 nappali tagozatos hallgató jut, ami mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban is kedvező. Mindezek ellenére az egyes speciális minőségi fejlesztési feladatok megoldásánál /mint pl. a kiscsoportos oktatás/, továbbá uj, gyakran kislétszámu szakok bevezetésénél az egyik legnehezebb probléma a szükséges oktatói álláshelyek biztositása. Az oktatói ellátottság jól átgondolt kádercserével lényegesen javítható volna. Különböző munkajogi kötöttségek, bérezési korlátok, de nem utolsó sorban a mi megalkuvásunk is akadályozói az ipar és az Egyetem közötti egészséges kádercserének. Ezt a feszültséget csak részben oldja fel az utóbbi években bevezetett tudományos továbbképzési ösztöndíj rendszer. Annak ellenére, hogy az oktatói kar színvonalának harmonikus fejlődését nagyban segiti a káderutánpótlási— és képzési irányelvekben megfogalmazott követelményrendszer, meg kell