Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1972. november 13. (275-408) - Az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság együttes ülése - 1. Az oktatási rendszer pártfelülvizsgálatából adódó egyetemi feladatok

- 54 ­hogy a kollégium akkor válhat a nevelő munka bázisává, ha az egyetem oktatói eljárnak a kollégiumokba, és a kollégiumok részelvé válnak az egyetemi oktatásnak. Ugy kell tekinteni a kollégiumot, mint a nevelő munka részét. Addig, sndfcg a kollé­giumi nevelő munkában nem léphetünk előre, amíg a karon ősa­pán 8-10 ember van tisztában a kollégiumokban lévő helyzettel, és amíg nem kívánnak többen ezen a helyzeten változtatni, mint az a 3-10 ember. Szólni kívánok az összefüggő világkép kialakításá­nak politikai jelentőségéről. Teljesen jogosan fogalmaz az anyag ágy, hogy komoly feladataink vannak, azonban az eredmé­nyeket illetően pesszimista. Talán az oktatás jellege okozza, hogy tSgy érezhetjük, hogy ezen a területen értünk el eredménye ket. Két momentumot emelek ki. az egyik a marxizmus-leninizmus tanszékjtevékenysége. Denke elvtárs próbálta érzékeltetni azt se érdekében, én próbálom megfogalmazni azt a hallgatóság kö­rében kialakult véleményt, hogy ezek a tanszékek nagyon sokat tesznek az összefüggő világkép és általában a szooialista tipu­su mérnökök személyiségének kialakítása érdekében. Az a megíté­lésünk, hogy igen komoly kezdeményezések születtek ezeken a tanszékeken a nevelő munka fokozása érdekében. Példaképpen meg­említem azt, hogy a speciális kollégium kialakítása céljából a tudományos szocializmus tanszék már öt éve tett kezdeményezése­ket és konkrét lépéseket. Akkor még nagyon halványan beszéltünk ezekről a dolgokról. Az utóbbi három-négy év alatt az oktatók képzésében olyan irányt vett a tanszék, amiben érezni lehetett

Next

/
Thumbnails
Contents